A kardiovaszkuláris kockázat jelenlegi becslése elsősorban a klasszikus rizikótényezőkön alapuló klinikai pontszámokra támaszkodik, ezek azon­ban csak mérsékelt pontossággal képesek megkülönböztetni a magas és alacsony kockázatú egyéneket. Az utóbbi években egyre nagyobb figyel­met kapott a koszorúér-meszesedés mértékét jelző koronáriakalcium-pontszám (CACS) és a koszorúér-CT-angiográfia (CCTA). Jelen közlemény célja, hogy összefoglalja a CACS alkalmazását a lipidszintcsökkentő és a trombocitaaggregáció-gátló terápiák során, továbbá megvizsgálja an­nak lehetőségét, hogy a CCTA a plakkterhelés és a plakkfenotípus részletes jellemzésével miként járulhat hozzá az ateroszklerózis elleni kezelések hatékonyságának monitorozásához.

Egy kanadai kutatóközpont új, konszenzusos ajánlásokat fogalmazott meg a Crohn-betegség posztoperatív ultrahangos utánkövetésének módszereiről.

Az alvásminőség monitorozásával jobban személyre szabható a rehabilitációs kezelés.

Szignifikánsan növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát a szabad szemmel nem látható, BMI-vel nem kifejezhető, rejtett zsigeri zsírszövet.

Az European Heart Journalban megjelent kutatás szerint a mesterséges intelligencia képes felismerni a szív amiloidosisát egy rövid, szívverést bemutató videó alapján.

A Crohn-betegségben kialakuló fibrózis sejtszintű vizsgálata új eredményeket hozott a betegségben szerepet játszó sejtpopulációk azonosításával.

A tervezett transzkatéteres aortabillentyű-beültetésre (TAVI) váró, szívelégtelenség szempontjából magas kockázatú idősebb betegek esetében a dapagliflozin közel 30%-kal csökkenti a halálozás és a szívelégtelenség kockázatát.

A repülőgép-pilóták számára szigorú hatósági orvosi szűrővizsgálatokat írnak elő, mivel a hirtelen munkaképtelenség jelentős közegészségügyi kockázatot jelent.

Új kutatások szerint a kannabisz károsíthatja a szív- és érrendszeri egészséget. De hogy a kannabisz mekkora kockázatot jelent, az a használt mennyiségtől függ, és attól, mennyire hihetünk az eddigi vizsgálatoknak.