Rejtett CVD kockázatok a pilótáknál?

A kardiovaszkuláris kockázati tényezők és társbetegségek gyakoriak az orvosi szűrésre utalt tünetmentes repülőgép-pilóták körében, de ezek az egyének általában egészséges, jó funkcionális képességű populációt képviselnek. A szív strukturális leleteinek, például az aortatágulatnak a gyakorisága azonban fokozott figyelmet érdemel.

Wiaam Y. Elkhatib (Mayo Klinik, Rochester, Minnesota) és munkatársai március 4-én a BMJ Heart című folyóiratában online megjelent közleményükben visszamenőleges elemzést végeztek 212, szív- és érrendszeri betegség tüneteit nem mutató repülőgép-pilóta (76%-ban kereskedelmi pilóták) (átlagéletkor 58,5 év; 91,5% férfiak) esetében, akiket 1991 januárja és 2023 szeptembere között az Egyesült Államokban egészségügyi szűrővizsgálatokra, köztük kardiopulmonális terheléses vizsgálatra utaltak (n = 118).

A szűrővizsgálatok eredményei alapján végzett diagnosztikai követéses vizsgálatok transthoracalis echokardiogramot (n = 57), transoesophagealis echokardiogramot (n = 8), CT-angiogramot (n = 8) és bal szívfél katéterezést (n = 6) tartalmaztak.

A transthoracalis echokardiográfia (TTE) segítségével a jelentős billentyűbetegséget a közepes vagy annál nagyobb súlyosságú szűkületként, regurgitációként vagy prolapsusként definiálták, és minden enyhe betegséget is rögzítettek.

A súlyos nemkívánatos kardiológiai eseményeket tartalmazó összetett végpontok közé tartozott a szívinfarktus, a cerebrovaszkuláris baleset, a szívritmuszavar vagy a pangásos szívelégtelenség diagnózisa, a kórházi kezelés és a halál.

A TTE-vizsgálatok 14 pilótánál azonosítottak bal kamrai hipertrófiát, 15-nél jobb kamrai eltérést, 12-nél pedig többnyire enyhe billentyűbetegséget. Jelentős billentyűbetegség az esetek 2,4%-ában volt jelen. Nyolc pilótánál végeztek utólagos transoesophagealis echokardiográfiát, amely a TTE-k 15,8%-ában kilenc tágult felszálló aortát (mindegyik legalább 40 mm; az átlagos átmérő 42,7 mm) mutatott ki, az átlagos átmérő 42,7 mm volt. A négy diasztolés diszfunkciót mutató TTE közül három I. fokozatúnak, egy pedig III. fokozatúnak minősült. A 118 terheléses vizsgálat átlagosan 109%-os funkcionális aerob kapacitást mutatott, amely elérte a 12 metabolikus egyenértéket. Egy CT-koszorúér-angiogram legalább egy koszorúérben több mint 50%-os szűkületet mutatott.

Az átlagosan 6,6 éves követési idő alatt a súlyos kardiológiai események általános aránya alacsony maradt. A szűrést követő 5 évben a pilóták 89,6%-ánál nem észleltek szív eredetű problémát vagy eseményt, 20 év elteltével pedig ez az arány 77,9% volt.

„Az orvosi szűrésre utalt pilóták egészséges populációt képviselnek, akik a túlélési elemzés és a kardiovaszkuláris fittség alapján többféle társbetegség, a többi között elsősorban aortatágulat előfordulását mutatják, és azt igazolták, hogy hosszú távon is mentesek a súlyos kardiológiai eseményektől” - írják a tanulmány szerzői.

A tanulmány retrospektív felépítésű volt, és orvosi feljegyzésekre támaszkodott. A klinikai morbiditás túlbecsült lehetett, mivel egy akadémiai kórházi rendszerre összpontosított. Lehetséges volt a beutalási torzítás, mivel a pilóták egy olyan önválogatott csoport, amely standardizált egészségügyi szűrővizsgálatoknak van alávetve.

A tanulmány a Mayo Clinic Cardiovascular Disease osztályának kutatási támogatásából finanszírozták.

Forrás:

Cardiovascular screening and long-term outcomes in aircraft pilots https://heart.bmj.com/content/early/2025/03/04/heartjnl-2024-325243.info