2003 és 2023 közötti forrásokból készült szisztematikus irodalmi áttekin­tés és metaanalízis vizsgálta a 19 év alatti gyermekpopulációban az élő, attenuált (LAIV) és az inaktivált (IIV) vírust tartalmazó influenzavakcinák abszolút és relatív hatásosságát. 109 tanulmány alapján mindkét vakcina körülbelül 50%-os abszolút hatásosságot mutatott, összességében a két vakcina hatásossága a gyermekpopulációban nagyrészt ekvivalensnek tekinthető.

Svédországban elindult a MIND-GUT klinikai vizsgálat, amelynek célja a táplálkozás és az agyműködés közötti összefüggések feltárása.

Klinikai vizsgálatok eredményei szerint a klórhexidinével összehasonlítható a fokhagymakivonat antimikrobiális hatásossága.

A hús hüvelyes zöldségekkel való felváltása csökkentheti az epehólyag-betegségek előfordulási gyakoriságát.

Az orvosok és kutatók továbbra is foglalkoznak az autizmus eredetével kapcsolatos, bizonyítatlan és cáfolt állításokkal – legfőképpen azzal, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminophen-használat növelheti a rendellenesség kockázatát.

A 204 mg/nap alatti koffeinbevitel 60 évesnél fiatalabbaknál hashajtó hatással jár, míg a magasabb bevitel növeli a krónikus székrekedés kockázatát.

Egy vizsgálatban azt tapasztalták, hogy a vörös hús és a feldolgozott hús nagymértékű fogyasztása növelte a rheumatoid arthritis (RA) kialakulásának kockázatát.

Egy tanulmány szerint a mammográfiában alkalmazott mesterséges intelligencia (AI) eszköz magas érzékenységet és specifitást mutatott és teljesítményében felülmúlta az emberi olvasókat. Az AI eszköz teljesítménye azonban a léziók szintjén kissé alacsonyabb volt, mint a mellszintjén.

A korai vitrectomia esetén azon betegek többsége, akiknél szürkehályog-műtét vagy intravitreális injekció után endophthalmitis alakult ki, visszanyerte a fertőzés előtti látásélességét.

A steatoticus májbetegség gyakori azon felnőttek körében, aki kardiometabolikus kockázati tényezőkkel rendelkeznek és tartósan fogyasztanak alkoholt.