A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A szájüregi mikrobiális jellemzők és a vastagbélrák (CRC) kockázata között nincs általános összefüggés, de bizonyos törzsek jelenléte növelte a disztális vastagbélrák, illetve a végbélrák kockázatát.

A gyógyszerek által okozott tüdőbetegségek heterogén csoportot alkotnak, melyeknek hátterében többféle gyógyszercsoport állhat. Az intersticiális tüdőbetegségek kialakulásában egyre gyakrabban mutatható ki valamilyen gyógyszertoxicitás, és a potenciális kiváltó szerek listája sajnos egyre bővül.

Az új cPANHPVAX vakcina a fejlődő országokban is jelentősen növelheti a beoltottak arányát, és terápiás hatása is lehet a már meglévő fertőzések ellen.

Az amerikai eredmények szerint a korcsoportok szerinti bontás az 1990-ban születetteknél nagyobb rákkockázatot talált, mint szüleiknél. 

A WHO globális felmérése szerint majdnem minden harmadik felnőtt férfi HPV-fertőzött.

Több mellékhatással járt a sugárterápia agresszívebb kemoterápiával történő helyettesítése.

A 2023-mas ASCO GI Cancers Symposium keretében bemutatott SUNLIGHT 3. fázisú vizsgálatban a refrakter metasztatikus vastagbélrák trifluridin/ tipiracil plusz bevacizumab kezelése oly mértékben javította az általános túlélést az aktív kontrollhoz (trifluridin/tipiracil) képest, hogy független szakértők szerint megváltoztatja a szokásos klinikai gyakorlatot.

A refrakter metasztatikus vastagbélrák trifluridin/tipiracil plusz bevacizumab kezelése jelentős mértékben javította az általános túlélést az aktív kontrollhoz (trifluridin/tipiracil) képest.

Teszttel azonosíthatóak azok a II-IV. stádiumú, reszekálható vastag- és végbélrákban szenvedő betegek, aki számára előnyös lehet az adjuváns kemoterápia.