Nő a fiatalabbak rákkockázata
Az amerikai eredmények szerint a korcsoportok szerinti bontás az 1990-ban születetteknél nagyobb rákkockázatot talált, mint szüleiknél.
- Neuroendokrin tumorok az endokrinológus szemével
- Ritkább a glioma cukorbetegeknél
- Felnőttkori primer agydaganatok: diagnosztika és kezelés
- Az elhízás növeli az agytumor kockázatát
- Fiatal sportoló agyi térfoglaló folyamata
- Mobiltelefon és agydaganat?
- Fény derült a meningeomák kialakulási mechanizmusára
- Elsődleges agydaganatok felnőttkorban
- Kísérleti rákvakcina glioblastomára
- Immunellenőrzőpont-gátlás és hiperprogresszió
- A pembrolizumab emlőrákban is hatásos
- Molekuláris vizsgálatok szerepe a szolid tumoros betegek kezelésében
- T-sejt-választ serkentő immunterápiák az onkológiában
- Mesterséges intelligencia a gyógyszertervezésben
- Sacituzumab govitecan a HR+ áttétes emlőrák kezelésére
- A monoklonális ellenanyagok nevezéktanának fejlődése
A The Lancet Public Health folyóirat augusztusi számában jelent meg az American Cancer Society kutatóinak új, nagyszabású tanulmánya, amely szerint a széles populáción vizsgált 34 ráktípus közül 17 esetében, köztük az emlő-, a hasnyálmirigy- és a gyomorrák esetében az egymás után következő fiatalabb generációkban tovább emelkedett az előfordulási arány. A halálozási tendenciák a máj (csak nőknél), az epehólyag, a hererák és a vastagbélrák előfordulási gyakoriságával együtt szintén növekedést mutatnak.
“Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a baby boomerek utáni generációknál megnövekedett rákkockázat figyelhető meg, amelyeket először a korai vastagbélrák és néhány elhízással összefüggő rákos megbetegedésnél vettek észre, de úgy tűnik, hogy a rákos megbetegedések szélesebb körére is igaz” - nyilatkozta Dr. Hyuna Sung, a tanulmány vezető szerzője. “Bár a vizsgálat során sikerült azonosítanunk a születési évekkel összefüggést mutató rákos tendenciákat, még nincs egyértelmű magyarázatunk arra, hogy a prevalencia miért mutat növekedést.”
Az elemzéshez a kutatók több mint 23 millió, összesen 34 ráktípussal diagnosztizált beteg incidencia adatait és több mint 7 millió, összesen 25 ráktípusban bekövetkezett haláleset adatait vizsgálták 25-84 éves populáción. A rákos megbetegedési arányok generációk közötti összehasonlítása érdekében kiszámították a születési kohorsz-specifikus incidencia- és mortalitási arányszámokat, korhatással és időszakhatással kiigazítva, születési évek szerint, ötéves intervallumokkal elválasztva, 1920-tól 1990-ig.
A kutatók azt figyelték meg, hogy a 34 ráktípus közül nyolc esetében az 1920 óta született minden egyes egymást követő kohorszban nőtt az előfordulási arány. Különösen kirívó volt ez a hasnyálmirigy-, a vese- és a vékonybélrák esetében, ahol az előfordulási arány körülbelül két-háromszor magasabb az 1990-es születési kohorszban, mint az 1955-ös születési kohorszban, mind a férfiak, mind a nők esetében, valamint nőknél a májrák esetében is.
Ezenkívül a fennmaradó ráktípusok közül kilenc esetében - beleértve az emlőrákot (csak ösztrogénreceptor-pozitív), a vastagbélrákot, a gyomorrákot, az epehólyagrákot, a petefészekrákot, a hererákot, a férfiaknál a végbélrákot, és csak a férfiaknál a Kaposi-szarkómát - az idősebb születési kohorszokban először egy folyamatos csökkenést lehetett megfigyelni, majd a fiatalabb kohorszokban ismét nőtt az előfordulási arány.
“A rákos megbetegedések arányának növekedése ezekben a fiatalabb korcsoportokban a rákkockázat generációs változásait jelzi, és gyakran az ország jövőbeli rákbetegség-terhelésének korai prediktoraként szolgál. Mivel a fiatalabb generációk megnövekedett kockázata az egyének öregedésével továbbgyűrűzik, hatékony lakossági szintű beavatkozások nélkül a jövőben a rákterhelés általános növekedése következhet be, ami megállíthatja vagy visszafordíthatja a betegséggel szembeni évtizedes fejlődést” - fejtette ki Dr. Ahmedin Jemal, a tanulmány társszerzője. “Az adatok rávilágítanak arra, hogy a megelőzési stratégiák megalapozása érdekében elengedhetetlenül szükséges az X generációs és az ezredfordulós népességben a kockázati tényezők azonosítása és kezelése.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Sung H. et al, Differences in cancer rates among adults born between 1920 and 1990 in the USA: an analysis of population-based cancer registry data, The Lancet Public Health (2024). DOI:https://doi.org/10.1016/S2468-2667(24)00156-7
