Az akut/szubakut köhögés leggyakoribb oka a vírusfertőzés, amely álta­lában spontán elmúlik az egyébként egészséges embereknél. A krónikus köhögés (>8 hét) hátterében többnyire három alapvető ok áll: váladék­csorgás a garatban, asztma és asztmával társult szindrómák, valamint gastrooesophagealis refluxbetegség. Ha a tartós köhögési tünet oka meg­felelő diagnosztika után nem rendelhető egy adott betegséghez, akkor azt önálló betegségnek, krónikus idiopátiás köhögésnek nevezzük. Ha a célzott terápia javítja az alapbetegséget, de a köhögési tünet terápiás válasza az irányelvek szerinti kezelés ellenére is elmarad, akkor krónikus refrakter köhögésről beszélünk.

Újból, ezúttal rétegezve elemezték a VDAART klinikai vizsgálat adatait, amelyek így teljesen más eredményre vezettek, azt mutatták, hogy az asztma kockázatát csökkenti a prenatális D-vitamin bevitel.

A vérköpés vagy haemoptoe az alsó légutakból, általában a hörgőkből származó vér kilökődése. A kezdeti kivizsgálás magában foglalja a vérzés súlyosságának és a beteg stabilitásának meghatározását, és a légutak vé­delme érdekében bronchoszkópiát tehet szükségessé. A szupportív orvosi kezelés mellett a terápiának magában kell foglalnia a kiváltó ok kezelését is, mivel a megállapított ok kezelésének hiányában a vérzés gyakran meg­ismétlődik. Sebészeti beavatkozásra olyan betegeknél kerül sor, akiknél a gyógyszeres kezelés és az embolizáció nem bizonyul hatásosnak.

A cisztás fibrózis (CF) egy örökletes megbetegedés, mely elsősorban a tü­dőt és az emésztőtraktust érinti, de más szerveket is megbetegíthet. A CF tüneteit és szövődményeit alapvetően az okozza, hogy míg az egészséges szervezet által termelt nyák áttetsző, híg és síkos tapintatú, addig CF-ben sűrű, tapadós nyák termelődik, ami ahelyett, hogy síkosító és felületvédő anyagként viselkedne, elzárja a kivezetőcsövek nyílását. Ezzel leginkább a tüdő és a hasnyálmirigy, de emellett más szervek működését is károsítja.

Egy 80 éves beteg 2020 októberében jelentkezett a sürgősségi osztályon néhány napja fennálló, egyre fokozódó lég­szomj panaszával. Három nappal korábban a beteg 39,4 °C-os láz és száraz köhögés miatt sürgősségi ellátásra szorult. Miután tünetei súlyosbodtak, a beteg felkereste a sürgősségi osztályt. 

Az FDA 2019. szeptember 3-án áttörést jelentő terápia minősítést adott a Janssen RSV elleni vakcinájának, ami jelentősen felgyorsítja a készítmény engedélyezését.

Manapság a különféle szervátültetések szinte már rutinműtétnek számíta­nak világszerte. A szervek közül a vese és a máj átültetését végzik a legna­gyobb számban, de viszonylag gyakran kerül sor tüdőtranszplantációra is.

Az FDA 2018. december 24-én engedélyezte az eddigi első olyan digitális inhalátort (ProAir Digihaler), mely egy csatlakoztatott mobiltelefon segítségével rögzíti a használatot és a belégzés erősségét.

Két közlemény szerint az általuk vizsgált probiotikumok nem hatásosabbak a placebónál gyermekkori gasztroenteritiszben.

A dohányzás elleni kampányok ellenére még mindig nagyon magas a serdülőkorú dohányosok aránya, az Egyesült Államokban például 9,6 millió ra teszik a számukat. A nem dohányzók szempontjából a dohányfüst­expozíció (TSE, tobacco smoke exposure) kerülése a védelem egyetlen eszköze. Bizonyított, hogy a dohányfüst hatásának kitett serdülők körében jelentősen megemelkedik a köhögés, zihálás, akut légúti fertőzések, tüdőgyulladás, fülproblémák és asztma kockázata. Bár a TSE a gyermekkori asztma jól ismert kockázati tényezője, kevesebbet tudunk az asztmában nem szenvedő serdülők tünettanáról. A TSE-vel összefüggő betegségek megnövelhetik az iskolából mulasztott napok számát; összefüggést igazoltak például a gyermek környezetében élő dohányosok száma és a mulasztott iskolai napok száma között. Ezen túlmenően serdülőknél fordított korreláció mutatkozik a fizikai aktivitás és az aktív dohányzás között. Az aktív és passzív dohányzás egyaránt az általános egészségi állapot romlásával függ össze.