Asztma kockázat és prenatális D-vitamin bevitel

A Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóiratban november 8-án jelent meg a Brigham and Women’s Hospital kutatóinak szakirodalmi összefoglaló (review) cikke, amelyben a terhesség alatti D-vitamin kiegészítés szükségességét, és az asztma kialakulásának kockázatát csökkentő hatását elemezték a 15 éven keresztül végzett VDAART (Vitamin D Antenatal Asthma Reduction Trial) klinikai vizsgálat adatainak újbóli analízisével.

Scott T. Weiss, a cikk első szerzője szerint “a D-vitamin hiány nagyon gyakori, különösen az olyan terhes nők körében, akik nem szednek étrend-kiegészítőket. Eredményeink alapján azt javasoljuk, hogy minden várandós nő fontolja meg a terhesség alatt legalább 4400 IU (nemzetközi egység, NE) D₃-vitamin napi bevitelét, már a fogantatás időpontjától kezdve.”

A D-vitamin a napfényből, az étrendből vagy étrend-kiegészítőkből származó esszenciális vitamin. Élettani szerepét általában a csontok egészségéhez tartják nélkülözhetetlennek, de az autoimmun és egyéb betegségek elleni védekezés során is fontos szerepet játszik. A mostani review a D-vitamin hiányát a gyermekkorban kialakuló asztmával és nehézlégzéssel, zihálással hozta összefüggésbe, mivel hároméves korukra a kisgyermekek mintegy 40%-ánál figyelhető meg sípoló légzés, és a hatéves gyerekek 20%-ánál diagnosztizálnak asztmát.

A gyermekkori asztma és a D-vitamin közötti kapcsolat vitatott: obszervációs vizsgálatok eredményei azt sugallták, hogy a terhesség alatti magasabb D-vitamin szint védelmet nyújthat az asztmával szemben. A terhesség alatti D-vitamin-pótlással kapcsolatos VDAART klinikai vizsgálat eredményei azonban nem voltak meggyőzőek, amikor a pótlólagosan D-vitamint szedő csoportot a kontroll csoporttal hasonlították össze.

“Általában az obszervációs vizsgálatok kimutatható hatásról számolnak be, a klinikai vizsgálatok viszont nem, mert a tápanyagok bevitelével kapcsolatosan végzett vizsgálatok nagyon különböznek a gyógyszervizsgálatoktól” - fejtette ki Weiss. “Egy gyógyszerrel végzett klinikai vizsgálatban összehasonlítjuk a készítmény adását azzal az esettel, amikor nem adunk gyógyszert, viszont egy tápanyagvizsgálat során valamely tápanyagból több és kevesebb bevitelét hasonlítjuk össze, de a kontroll csoportban az alapmennyiség meglehetősen változó lehet.”

Egy tápanyag terhesség alatti szerepének megértéséhez figyelembe kell venni a tápanyag dózisát, az adagolás megkezdésének időpontját és a kontroll csoportban természetes módon mérhető alapszintet. Weiss szerint az eredeti VDAART-vizsgálat, valamint a terhesség alatti D-vitamin-kiegészítőkkel kapcsolatos egyéb metaanalízisek ezt nem vették figyelembe, ezért hoztak vegyes eredményeket.

Az eredeti VDAART-vizsgálatba a terhesség 10. és 18. hete közötti olyan terhes nők jelentkeztek, akiknek a családjában allergiás vagy asztmás megbetegedés szerepelt. A nők fele napi 4400 NE D-vitamin adagot kapott a terhesvitaminban lévő 400 NE mennyiségen felül, míg a vizsgált populáció másik fele placebót kapott a terhesvitaminok mellett. A JAMA folyóirat hasábjain 2016-ban közzétett VDAART-eredmények hároméves korban az asztma 20%-os csökkenését mutatták ugyan ki a kezelt csoportban, viszont az eredmények statisztikai szignifikanciája igencsak határeset volt, ráadásul a gyerekek hatéves korára még ennél is kevésbé voltak szignifikánsak az eredmények (ez az elemzés a New England Journal of Medicine-ben jelent meg 2020-ban).

“Mostani elemzésünkben azt vettük észre, hogy amikor a kontroll csoport D-vitamin-szintje szerint rétegeztük az eredményeket, hirtelen mindkét elemzésben szignifikánssá vált a kockázatcsökkentő hatás mértéke” - nyilatkozta Weiss. “Ha kiigazítjuk a kiinduláskori D-vitamin-szintet, pontosan azt a hatást látjuk, mint az obszervációs vizsgálatokban: az asztma és a nehézlégzés kockázatának 50%-os csökkenését.”

Weiss csoportja még 2017-ben, a PLoS One folyóiratban publikálta a hároméves korosztály adatainak újbóli elemzését, a hatéves korosztályra vonatkozó adatok korrigált analízisét pedig 2023-ban, az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban közölt cikkében publikálta. A mostani review cikk egyrészt összefoglalja ezeket a vizsgálati eredményeket, másrészt azoknak a genetikai vizsgálatoknak az eredményeire is kitér, amelyek tovább erősítik a D-vitamin és az asztma közötti ok-okozati összefüggés hipotézisét, és számos megfontolni való ajánlást javasol egy utánkövetéses vizsgálat (follow-up study) megtervezéséhez.

“A VDAART vizsgálatból nyert tapasztalatok alapján azt javasoljuk, hogy minél hamarabb el kellene kezdeni egy utánkövetéses klinikai vizsgálatot a terhesség minél korábbi szakaszától indítva, 6000 NE D-vitamin kiegészítéssel, és törekedni kellene arra is, hogy a színes bőrű nők minél magasabb arányban szerepeljenek a vizsgálatban.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Clinical trial data suggests prenatal vitamin D reduces a child's risk of asthma

Prenatal vitamin D supplementation to prevent childhood asthma: 15-year results from the Vitamin D Antenatal Asthma Reduction Trial (VDAART)