Az achalasia („gyomorszájgörcs”) a nyelőcső funkcionális megbetegedése, ilyenkor a nyelőcső alsó záróizma nem képes ernyedni, a lenyelt falat vagy korty nem jut be a gyomorba, a nyelőcső alsó szakaszán megreked és idővel tágulatot okoz. Ritka betegségről van szó, mely körülbelül minden 80–100 ezer ember közül 1-et érint, és többnyire felnőttkorban (25 és 60 éves kor között) jelentkezik.

Egy 39 éves, orvosi ellátást ritkán igénybe vevő férfi kórelőzményé­ben enyhe intermittáló asztma szerepelt, amikor légszomj és mindkét alsó végtag oedemája miatt orvoshoz fordult. Három hete fennálló tünetekről számolt be: kö­högött, folyt az orra és időnként lázasnak érezte magát. Az idő múltával légszomja súlyosbodott, terhelésre nehézlégzése jelentkezett, és nem tudta begombol­ni a nadrágját. 

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A rákbetegség miatt kezelt gyermekek korábbi vakcináció által biztosított immunitása nem marad meg teljeskörűen, ezért valószínűleg helyes az a gyakorlat, ha a ráktúlélő gyermekeket az immunszuppresszív kezelés után 6–12 hónappal ismételten védőoltásban részesítjük (C szintű evidencia, be­tegségorientált kimenetelek és konszenzuson nyugvó irányelvek alapján). Emlékeztető MMR (kanyaró, mumpsz és rubeola) oltásra van szükségük az akut lymphoblastos leukaemia miatt már kezelt gyermekeknek, különösen az 5 éves kor alatt diagnosztizált és kezelt esetekben. Az immunszuppresszív terápia befejezése után ajánlatos 13-valens pneumococcus-vakcinát (PCV- 13) adni, a hepatitis B elleni védőoltás pedig a kemoterápia lezárása után 6 hónappal ajánlott. Mérlegelni kell általános revakcinációs program alkal­mazását is, mivel ez költséghatékonyabb lehet, mint a titer alapján történő újraoltás (C szintű evidencia, betegségorientált kimenetelek és konszen­zuson nyugvó irányelvek alapján).

Bár sok millió oltás után csak pár száz esetben következett be mellékha­tásként szokatlan vérrögképződési jelenség, alapvető fontosságú feltárni bármilyen oltással összefüggő probléma biológiai okait.

A direkt orális antikoagulánsok megtörték a K-vitamin-antagonisták fél év­százados uralmát. Kedvező tulajdonságaik a COVID-19-pandémia idején még fontosabbá váltak, mivel az orvos-beteg kapcsolat és a laborvizsgálatok korábban megszokott rendje megváltozott. Az antikoagulánsokra vonatkozó tanulmányok azonban eddig lényegében csak a felnőttekre terjedtek ki.

Lancet Haematology, 2019. július

Az elemzés a francia országos egészségügyi adatbázis (Système National des Données de Santé, SNDS) adatbázisában fellelhető hypertoniás beteg­csoport adatait értékelte. A fő kérdés az volt, hogy a kalciumcsatorna-blok­kolóval kezeltekhez képest az ACE-gátlóval vagy ARB-vel kezelt betegeknél eltér-e a COVID-19-hez kapcsolódó hospitalizáció, az intubálást igénylő intenzív ellátás, illetve a halálozás kockázata.

Hypertension, 2021. január

Egy brit II. fázisú vizsgálat szerint az inhalációs budesonid csökkenti a sür­gősségi beavatkozások szükségességét és a COVID-19-fertőzésből való felgyógyulás időtartamát, míg egy jelenleg is folyó nagyobb esetszámú megfigyelés interim analízise szerint átlagosan 3 nappal rövidítette meg a COVID-19-ben szenvedő, rossz kimenetre hajlamosító rizikófaktorokkal rendelkező betegek felépülését és csökkentette a kórházi felvételük és elhalálozásuk arányát.

Lancet Respiratory Medicine Published, 2021. április

Az onkoterápiában a közelmúltban bevezetett immunellenőrzőpont-gátlás gyökeresen változtatta meg egyes rosszindulatú daganatokban szenve­dő betegek életét. Számottevő pozitívuma ellenére azonban ez a terápiás mód egyes betegeknél igen súlyos immunológiai mellékhatásokat eredmé­nyez. Egyik ilyen nemkívánatos következmény a hiperprogresszív beteg­ség, amikor a tumor a kezelést követően felgyorsult növekedésnek indul, melyhez immunológiai jelenségeken túl a betegség valódi progressziója is hozzájárul. Kiemelten fontos lenne, hogy azonosíthatóak lehessenek azok a páciensek, akik a terápiából várhatóan ténylegesen profitálhatnak majd.

 Sok beteg nem nézi tétlenül, ha egy, a hazájában (most mindegy, milyen okból) számára nem finanszírozott kezeléshez nem juthat hozzá anyagi okok miatt. Magyarországon leginkább a közösségi médiát használják a gyűjtésre, de máshol erre már más módszereket vesznek igénybe. Egyre gyakrabban a startup-világban megszokott ún. crowdfunding, azaz közös­ségi finanszírozás módszerével igyekeznek támogatókat keresni.

Kétrészes közleményünk célja a biszfoszfonátok farmakológiájának ismerte­tésén keresztül az indikációnak, az alkalmazott gyógyszereknek és terápiás protokolloknak a leírása, valamint az ilyen gyógyszert szedő betegek konzer­váló fogászati, fogpótlástani és szájsebészeti ellátási lehetőségeinek össze­foglalása. Ismertetjük a kúra mellékhatásait és a terápiás szövődmények el­látási módszereit is. A második részben szájsebészeti kérdéseket tárgyalunk.