A tumor környezetének megváltoztatásával és a T-sejtek aktiválásával teszik hatásosabbá az immunterápiát.

Valós környezetben keletkezett adatok szerint nem-kissejtes tüdőrákban nem mutat előnyt a 2 évnél hosszabb ideig alkalmazott immunterápia.

Az immun ellenőrzőpont gátló kezelésekhez társuló CV komplikációk közül a myocarditis a leggyakoribb, de előfordul pitvari tachyarrhythmia, nem gyulladásos bal kamrai működési zavar.

Az immunellenőrzőpont-gátlókkal kezelt betegekben ritkán bullózus pemphigoid alakulhat ki, e mellékhatás kockázata idősekben és bőrdaganatos betegekben jóval magasabb.

Az immunellenőrzőpont-gátlás mint terápiás lehetőség, forradalmian átalakította a mismatch-repair deficiens (dMMR)/mikroszatellita instabil (MSI-H) metasztatikus colorectalis rákok (mCRC) kezelését. A közleményben áttekintjük a CRC kezelésében alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók (Immune checkpoint inhibitor, ICI) klinikai vizsgálati eredményeit, haté­konyságát és indikációit.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján, a daganatos betegek a COVID-fertőzés és annak szövődményei szempontjából nagy kockázatú csoportnak számítanak. A daganatos betegségek és a COVID-halálozás tekintetében több közös rizikófaktor ismert, mint például az elhízás vagy az idős kor. A kockázatot tovább növelik az alkalmazott kezelések és az egészségügyi intézményekben eltöltött hosszabb idő. A fentiek miatt több szervezet is azt javasolja, hogy a daganatos betegek, ezen belül is különösen a he­matológiai betegek – mint nagyon magas rizikójú csoport – elsőbbséget élvezzenek a COVID-ellenes oltási sorrendben. Az alábbi publikációban a daganatos betegek COVID-oltásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat és ajánlásokat foglaltam össze.

Az immunrendszer daganatellenes működése, a daganatok és az immun­rendszer kapcsolata, a daganatok eliminálása az immunrendszer által hosszú éveken át az orvosi, biológiai kutatások perifériájára szorult. Az immunrendszer komplex, bonyolult működése csak a múlt század végén végzett alapkutatások sora után nyert értelmezést.

A platina alapú kemoterápia mellé adott két immun-ellenőrzőpont gátló meghosszabbítja a túlélést áttétes, nem kissejtes tüdőrákban.

Az onkoterápiában a közelmúltban bevezetett immunellenőrzőpont-gátlás gyökeresen változtatta meg egyes rosszindulatú daganatokban szenve­dő betegek életét. Számottevő pozitívuma ellenére azonban ez a terápiás mód egyes betegeknél igen súlyos immunológiai mellékhatásokat eredmé­nyez. Egyik ilyen nemkívánatos következmény a hiperprogresszív beteg­ség, amikor a tumor a kezelést követően felgyorsult növekedésnek indul, melyhez immunológiai jelenségeken túl a betegség valódi progressziója is hozzájárul. Kiemelten fontos lenne, hogy azonosíthatóak lehessenek azok a páciensek, akik a terápiából várhatóan ténylegesen profitálhatnak majd.

Az előrehaladott vagy áttétes vesekéreg-daganatos betegek kezelésében a terápiás lehetőségek a 15 éve tartó tirozin-kináz-inhibitor- (TKI-) éra után jelentősen bővültek az új típusú immunterápiák megjelenésével, valamint a korábbi standard nephrectomia szerepének és időzítésének átértékelődésével. Különösen kedvező eredmények érhetők el, ha első vonalban az immunonkológiai készítményeket kombináljuk CTLA4-gátlóval vagy VEGFR-gátlóval. Az eddig mértékadó terápiák (sunitinib, pazopanib) a jó prognózisú betegek kezdeti terápiájában továbbra is opciók. Közleményünkben ismertetjük napjaink modern terápiás lehetőségeinek alapjait és a legújabb kezelési irányokat.