Immunterápiahossz progressziómentes tüdőrákban

A JAMA Oncology folyóirat június 4-én közölte az American Society of Clinical Oncology (ASCO) 2023-as konferenciáján is bemutatásra került retrospektív kutatás eredményeit, amelyek szerint nem-kissejtes tüdőrákban két évig érdemes alkalmazni az immunterápiát, amennyiben progresszió nem tapasztalható.

Az utóbbi évtizedben az immunellenőrzőpont-gátló készítmények (ICI; immune checkpoint inhibitors) forgalomba kerülése forradalmasította az előrehaladott tüdőrákban szenvedő betegek kezelését. Egy kérdés azonban még nem tisztázott kellőképpen: Meddig érdemes folytatni a terápiát? Ezt a témát járta körül egy retrospektív kohorsz vizsgálat, amelyet a Penn Medicine Abramson Cancer Center kutatói készítettek egy 1091 beteg adatait tartalmazó adatbázis elemzésével. A vizsgálat érdeme, hogy valós környezetben keletkezett (real-world), tehát nem klinikai vizsgálatokból származó adatok felhasználásával készült, és legfőbb megállapítása, hogy progressziómentes esetben nem mutatható ki statisztikai különbség a teljes túlélés (OS; overall survival) tekintetében azon betegek között, akik két év időtartamú kezelést követően abbahagyták a terápiát, valamint azok között, akik tovább folytatták a kezelést.

A vizsgálatban szereplő 1091 beteg elektronikus betegadatainak elemzése során két csoportra osztották az anonimizált résztvevőket: az első csoportba a “fix időtartamú”, azaz két éves kezelésben részesülők kerültek, míg a másodikba a “határozatlan időtartamú”, vagyis két évnél hosszabb ideig kezelt betegek. Az eredmények szerint a valamilyen immunellenőrzőpont-gátló készítménnyel kezelt (monoterápiában vagy kemoterápiával kombinációban) betegeknél a fix időtartamú csoportban 79% volt a két éves teljes túlélés, míg a határozatlan időtartamú csoportban 81%, ami statisztikailag nem jelent szignifikáns eltérést. A kutatásban felhasznált adatok szerint a klinikai gyakorlatban jelenleg 5-ből 1 progressziómentes betegnél hagyták abba az immunterápiát két évnyi alkalmazást követően.

A kutatás vezetője, Dr. Charu Aggarwal szerint még javában folyik az immunellenőrzőpont-gátlókkal végzett terápiák ideális időtartamának meghatározása, ami annál is fontosabb, minthogy ezek a készítmények nagy hatásosnak bizonyultak, viszont költségesek. Aggarwal szerint ez a valós életből származó adatok alapján készített obszervációs vizsgálat azért is jelentős, mert az eredmények bátorításul szolgálhatnak a betegek számára a terápia abbahagyásának lehetséges kockázatait illetően, és magabiztosabban dönthetnek két év kezelést követően a terápia felfüggesztése mellett.

Az előrehaladott nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC; non-small cell lung cancer) immunterápiájának legmegfelelőbb időtartama továbbra is nyitott kérdés marad egyrészt azért, mert a klinikai vizsgálatok eltérő kezelési időtartamokat alkalmaznak, másrészt azért, mert a rendelkezésre álló terápiás lehetőségek köre egyre bővül. Minél hosszabb ideig részesül egy beteg immunterápiás kezelésben, a terápia annál nagyobb költséggel jár mind az egészségügyi ellátórendszer, mind a beteg számára, ráadásul folyamatosan fennáll az immunrendszert érintő mellékhatások kockázata is.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Real-world data suggests stopping immunotherapy after two years is reasonable in patients with advanced lung cancer

Charu Aggarwal et al, Association Between Duration of Immunotherapy and Overall Survival in Advanced Non–Small Cell Lung Cancer, JAMA Oncology (2023).

Irodalmi hivatkozás:

Charu Aggarwal et al, Association Between Duration of Immunotherapy and Overall Survival in Advanced Non–Small Cell Lung Cancer, JAMA Oncology (2023). DOI: 10.1001/jamaoncol.2023.1891