Az Európai Gyógyszerügynökség februárban engedélyezte a tislelizumabkét rákterápiának adott forgalomba hozatalát.

Új kutatási eredmények szerint kombinált kezeléssel törhető le a KRAS G12C mutáns nem-kissejtes tüdőrák terápiarezisztenciája.

Egy új tanulmány szerint a T-sejtek elhelyezkedése és a CD39, valamint a CD73 enzimek szerepe is befolyásolja, hogy jobban vagy kevésbé hatnak az immunterápiák a tüdőrák kezelésében.

Egy kis elemszámú vizsgálatban a docetaxel válaszarányát értékelték immunterápiát követően nem-kissejtes tüdőrák másod- és harmadvonalbeli kezelésében.

Daganateltávolító műtétet követően az ozimertinib tabletta napi szedésével 51%-kal csökken a halálozási kockázat EGFR-mutáns tüdőrákban.

Valós környezetben keletkezett adatok szerint nem-kissejtes tüdőrákban nem mutat előnyt a 2 évnél hosszabb ideig alkalmazott immunterápia.

Az FDA engedélyezte az adagraszib alkalmazását KRA-mutáns nem-kissejtes tüdőrák kezelésére: a szotoraszib után ez a második szer a KRAS-mutáció terápiájában.

A standard kemoterápiához képest sokkal kedvezőbb teljes túlélést (OS) mutatott a durvalumab-tremelimumab kombináció nem-kissejtes tüdőrák kezelésében.

Ma már a nem kissejtes tüdőrák kezelését a driver mutációk jelenléte és fajtája határozza meg. Ezek hiányában még mindig a kemoterápiát kell alkalmaznunk.

A rezekábilis, nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC-ban) szenvedő betegeknél a neoadjuváns kemoterápiával együtt adagolt nivolumab kezelés szignifikánsan hosszabb eseménymentes túléléssel, jóval gyakoribb pathológiás komplett válasszal jár, mint az önmagában alkalmazott kemoterápia.