A Chiasma Inc. akromegália kezelésére szolgáló készítménye, az oktreotid hatóanyagú Mycapssa nevű gyógyszer engedélyezési fázisba jutott az Egyesült Államokban.

A sportban hirtelen szívhalálnak azt nevezik, ami testmozgás közben vagy utána 1 órán belül következik be. A labdarúgásban az előfordulás abszolút számát nem ismerjük, de pl. Fehér Miklós, Marc-Vivien Foe, Daniel Jarque, Antonio Puerta halálesete megrázta a világot.

A teljesítőképesség fokozásának nem titkolt célja a koncentrálóképesség és nem utolsósorban a fizikai erő és izomtömeg növelése. Az egyéni telje­sítőképesség – koncentrálóképesség, fizikai erő – fokozása gyógyszerekkel vagy egyéb terápiás eszközökkel széles körben elterjedt és nem kockáza­tok nélküli eljárás. Ilyen célból sokszor minden kontroll nélkül juttatják a szervezetbe a terápiás dózis többszörösét, és az egészségkárosító hatás kiszámíthatatlan. A cikk nem az egyes izomnövelő készítmények élettani vagy terápiás hatásait kívánja összefoglalni, hanem a dopping célú felhasz­nálás mellékhatásaira fókuszál, érintve az egyre elterjedtebb táplálék- és étrend-kiegészítők ilyen irányú felhasználását.

A nácik metamfetamin- és opiáthasználatának háborút befolyásoló hatását térképezi fel egy bestsellerré vált könyv.

A versenyszerűen sakkozók tudják, hogyan lehet gyógyszerekkel fokozni a játékhoz szükséges kognitív képességeiket. A mainzi Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika tudósai alaposabban utánajártak ennek a kérdésnek.

A súlyos felnőttkori növekedésihormon- (GH-) hiány jelentőségének felis­merése, a GH-pótlás bevezetése a klinikai gyakorlatba közel három évti­zedes múltra tekint vissza. Hazánkban 20 éve vált lehetővé felnőttek szá­mára a GH-pótló kezelés, a témában számos publikáció látott napvilágot. A felnőttkori GH-hiány jelentőségének felismerése, a betegek megfelelő GH-kezelése óriási mértékben javította a hipopituiter betegek hormonpótló terápiáját. A szerzők áttekintik a kórkép kórismézésének, kezelésének főbb szempontjait, összefoglalják a hazai tapasztalatokat.

Az elhízás gyógyszeres kezelésében közel egy évszázada próbálkoztak efedrin- és amfetaminszármazékokkal, de ezeket napjainkra idegrend­szeri és kardiovaszkuláris mellékhatásaik miatt nagyrészt kivonták a for­galomból. Hazánkban 5 év óta nincs étvágycsökkentő gyógyszer, az USA-ban viszont 3 éve alkalmazzák a más hatásmechanizmusú, szelektív 5HT_2C szerotoninreceptor-agonista lorcaserint, kedvező eredményekkel.

Az 1980-as és ’90-es évektől a nyugati médiában előtérbe került az idealizált férfiizomzat népszerűsítése, és az androgén szteroid használatot a hiva­tásos sportolóktól fokozatosan átvette a lakosság szabadidősportot űző része is. A számos, hivatalosan tiltott termékhez vagy az interneten lehet hozzájutni, vagy egyes étrend-kiegészítőkbe rejtve forgalmazzák azokat. A szintetikus androgének használata főleg a fiatal férfiak körében terjedt el, ezért fontos az ő tájékoztatásuk a súlyos mellékhatások veszélyéről.

Három olyan dolgozatot olvashatunk eb­ben a számban, amelyek igen fontos és aktuális kérdéssel, a környezetből a szerve­zetbe jutó anyagok révén okozott májkáro­sodással foglalkoznak. Dr. Prinz Gyula az an­tibiotikumok és a májkárosodás kapcsolatát, jelentőségét foglalja össze tömören. Dr. Fried Katalin a sportolók és főleg a fiatalok körében terjedő teljesítménynövelők, a testépítés és májkárosodás kérdését taglalja, s a témához szorosan kapcsolódik Dr. Schuller János írása a gyógynövények hepatotoxicitásáról.

Az Orvostovábbképző Szemle jelenlegi számának szimpóziumát ajánlom a kedves olvasó figyelmébe, amely a pulmonológia aktuális és gyakorlati kérdéseit tárgyalja. A négy cikk és a két kommentár mindegyike széles határterületet érint. A szinte az egész belgyógyászattal érintkező mellkasi folyadékgyülemek differenciáldiagnózisára gondolok, vagy a cisztás fibrózistól független bronchiektáziára. Ez utóbbi, sokszor megoldhatatlan krónikus köhögést okozó, gyakori antibiotikumkezelésre sem javuló kórkép jelentős fejtörést és többletköltségeket okoz. A másik két cikk szorosabban fűződik a pulmonológiához, mivel a COPD-ben és asthma bronchialéban javasolt funkcionális kivizsgálást érinti, ami nemcsak a pontos diagnózis felállításában megkerülhetetlen tényező, hanem a várható prognózisban és a terápia monitorozásában is.