A fertőzéses (infektív) eredetű endokarditisz a szív belső felszínét borító belhártya (endokardium) gyulladása. A fertőzéses eredetű endokarditisz ritka, ám életveszélyes állapotot jelent, mely gyógyulás és túlélés esetén is élethosszig tartó következményeket hagyhat maga után. A betegség el­sősorban a bizonyos szíveltérésekkel vagy műbillentyűvel élő személyeket veszélyezteti. Az IE másik veszélye, hogy kialakulása esetén más szervek vagy szervrendszerek is megbetegedhetnek.

A stresszel összefüggő állapotokat követően jelentősen növekszik az életveszélyes fertőzések kialakulásának veszélye.

Az A csoportú béta-hemolizáló Streptococcusok súlyos posztinfekciós, nem szuppuráló, immunmediált betegségeket okozhatnak, pl. reumás lázat, reaktív artritiszt, gyermekkori autoimmun neuropszichiátriai kórképeket vagy glomerulonefritiszt, főként Afrika szubszaharai régióiban, Indiában, Ausztráliában, Új-Zélandon. A reumás láz ritka, artritisszel, karditisszel vagy valvulitisszel kísért megbetegedés. A nem migrátoros jellegű reaktív artritisz bármelyik ízületet érintheti. A gyermekkori autoimmun neuropszichiátriai kórképek a bazális ganglionokat támadják meg, obszesszív-kompulzív vagy tic zavarokban manifesztálódnak. A Streptococcus-fertőzést követő glomerulonefritisz klinikai képe a tünetmentes mikroszkópos hematúriától a súlyosabb formákig változhat.

Egy 25 éves férfi általános rossz köz­érzet, fáradtság, fejfájás és bal sze­mének vörössége miatt fordult orvoshoz. Influenza gyanúja miatt oseltamivirt kapott. Másnapra fejfájása erősödött, látászavar, szemfájdalom és váladéko­zás jelentkezett. Felkereste a sürgősségi osztályt, ahol diszpnoét és hipotenziót észleltek nála. Hipoxiás légzési elégte­lensége fokozódott, intubálásra és in­tenzív osztályos felvételre szorult. Kór­előzményéből kiemelendő az intravénás heroinhasználat.

A Staphylococcus aureusa területen és a kórházban szerzett véráramfertőzé­sek gyakori kórokozója. A primer S. aureusbakteriémiák az intravaszkuláris eszközök kiterjedt alkalmazásával függenek össze. A bakteriémia következ­ménye metasztatikus fertőzés lehet: endokarditisz, csont- és ízületi fertő­zések, idegentest-fertőzések. A S. aureus véráramfertőzésekkel összefüggő halálozás egyaránt magas a meticillinérzékeny és a meticillinrezisztens törzsek esetében. A korai adekvát antibakteriális kezelés és a gócok felszámolása javíthatja a kimenetelt.

Fertőzésellenes szerek profilaktikus adásával számos életet veszélyeztető infekció kialakulását előzhetjük meg. Fontos, hogy mely rizikócsoportban, milyen hatású szert, mennyi ideig adunk. Az indokolt profilaxis elmaradása éppúgy veszélyes következményekkel jár, mint a túl széles körben vagy túl hosszú ideig történő profilaktikus alkalmazás.

A granulomatózus tüdőbetegségek hátterében leggyakrabban valamilyen fertőző betegség áll. A diagnózis felállításakor figyelembe kell venni a szóba jöhető kórokozók járványügyi tulajdonságait, a vizsgált személynél fennál­ló, megbetegedésre hajlamosító tényezőket és a patogének kimutatásával kapcsolatos nehézségeket. Jelen tanulmány sorra veszi a legfontosabb kórokozókat, valamint segíti a kezelőorvost a megfelelő mikrobiológiai és patológiai vizsgálatok kiválasztásában.

A kardiális tumorok túlnyomórészt jóindulatúak, következményeik azonban nem. A szívsebészek ezért azonnali operációt javasolnak.

Az 58 éves férfi generalizált bőrvisz­ketés, valamint a törzsön, a háton és a végtagokon – a talpon és a tenyéren is – megjelenő eritematózus foltok miatt jelentkezett vizsgálatra. Az elváltozások nem jártak fájdalommal. Memóriaprob­lémái miatt a beteg nem tudta felidézni, mikor jelent meg az első folt. Aktuálisan betegsége, láza nem volt. Nemrég vizsgál­ták ataxia, felső végtagi tremor és hallás­zavar miatt, a feltételezett diagnózis Par­kinson-kór volt.

Korábban főleg beteg szívbillentyűk okoztak bakteriális endokarditiszt. Az utóbbi években viszont mind több fiatal beteget ápolnak emiatt, akik injekciós droghasználat miatt kapják meg ezt a súlyos betegséget.