Kardiális tumorok
A kardiális tumorok túlnyomórészt jóindulatúak, következményeik azonban nem. A szívsebészek ezért azonnali operációt javasolnak.
Habár a primer szívdaganatok döntően jóindulatúak, súlyos következményekkel járhatnak, mivel embóliát vagy hemodinamikai problémákat okozhatnak. A jóindulatú tumorok eltávolítása a szívsebészek körében relatíve alacsony komplikációval járó operációnak számít, a beavatkozás neurológiai következményei azonban nem olyan ritkák, mint gondolnánk. Nem tudjuk azonban, hogy ezek elkerülhetőek-e, és ha igen, miként.
A primer szívtumor meglehetősen ritka, 10000-ből csak 2 embernél fordul elő. Habár az ilyen jellegű daganatok háromnegyede jóindulatú mixóma, következményei súlyosak lehetnek. A mixóma növekedése leszűkítheti a pitvarokban a vér áramlási útját, billentyűelégtelenséget okozhat, illetve a szív működése közben helyzete némileg változhat, adott esetben rohamszerű szívelégtelenséghez vezethet. Ezen kívül a zselés állagú és könnyen szétszakadó daganat darabjai, vagy a felszínén keletkezett vérrögök leválhatnak, és a vérárammal más szervekbe jutva embóliát okozhatnak. Ezért a – legtöbbször echokardiográfiás vizsgálat során megtalált – szívtumor mindig sürgős műtétet igényel.
A mixóma tünetei többnyire nem-specifikusak, de legtöbbször nem is okoz tüneteket, ezért számos esetben véletlenül fedezik fel. A heidelbergi Egyetemi Kórházban 96 olyan beteg adatait elemezték ki visszamenőlegesen, akiket 10 éven belül kardiális mixómával operáltak. Marcin Szczechowiz a klinika szívsebésze szerint csak 70%-uknál tapasztaltak valamilyen tünetet. Lena Brendel még kisebb arányt tapasztalt a mainzi Egyetemi Kórházban szívtumorral operált 52 beteg esetén, akiknek mintegy fele nem mutatott tüneteket. A pácienseknél diszpnoé vagy anginás panaszok léphetnek fel, néha láz is, ami endokarditiszre utal, és részben csak utólag derül ki, hogy a legtöbb 60 év körüli beteg már átesett tranziens iszkémiás attakon (TIA), vagy stroke-on. A heidelbergi betegeknél összefüggést mutattak ki a szívtumorok és a különböző pajzsmirigy betegségek között: a 96-ból minden ötödik páciens anamnézisében hiper- vagy hipotireózist, illetve rosszindulatú pajzsmirigybetegséget találtak. Ennek okát egyelőre nem sikerült tisztázni.
Az átlag 3-4 cm nagyságú mixómák általában a bal pitvarban alakulnak ki, és műtéti úton többnyire komplikációmentesen eltávolíthatók. A heidelbergi betegeknél utólagos vérzés miatt a betegek 5 százalékánál kellett ismét torakotómiát végezni, 4 százalékuknál pedig súlyos neurológiai komplikációk léptek fel. Ezzel szemben Mainzban az intraoperatív echokardiográfia és a gondos műtéti tervezés ellenére a betegek 21 százalékánál léptek fel neurológiai komplikációk. Az 56 páciens közül 6 esetben stroke, 5 esetben TIA alakult ki, egy betegnél pedig mentális tünetek mutatkoztak. A komplikációk, illetve a betegek életkora vagy a mixóma nagysága között statisztikai összefüggés nem állapítható meg.
Gerhard Mall darmstädti patológus professzor szerint a neurológiai komplikációk nagy aránya nem meglepő, hisz egyrészt a mixómák felszínén tömegesen jelenlévő trombusok leválása járhat ilyen következményekkel. Másrészt gyanítható, hogy korábban a neurológiai komplikációkat nem kielégítően dokumentálták, illetve ma a beavatkozások neurológiai következményei jobban feltűnnek, mint régen.
A szívtumorok rövid időn belüli eltávolítása nagyon fontos. Összességében a beavatkozások prognózisa jó. Egy münsteri tanulmány szerint az 5 éves túlélési arány több mint 80%. A heidelbergben operált betegek 19 százaléka halt meg 6 éven belül, de egyik haláleset sem állt összefüggésben a tumorral. Kiújulás alig fordult elő.
Forrás: Medscape