Az in vitro fertilizáció napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi területe, amelynek 2017-ig több mint 7 millió újszülött köszönheti az éle­tét. Elengedhetetlen, hogy egyre újabb és újabb technológiákat alkalmaz­zunk, amelyek lehetővé teszik a meddő párok számára a lehető legjobb minőségű ellátást és a legmagasabb terhességi rátát.

Összetett vizsgálatokkal a nehezen kimutatható petefészek- és méhtestrák is korai stádiumban felismerhető.

A citológiai mintában az atípusos glandularis sejtek jelenléte fel kell hogy vesse malignitás gyanúját, ezért kivizsgálást és szoros nyomonkövetést tesz szükségessé. Különösen igaz ez a nagy kockázatú, 50 évesnél idősebb nők esetében.

A praemenopausalis BRCA-mutáció-hordozóknál szóba jövő beavatkozások mérlegelésekor a kockázatcsökkentő műtét előnyeit a sebészetileg indukált menopausa következményeivel szemben kell mérlegelni. Az intervallum-salpingectomia logikus választás lehet a kockázat csökkentésére, miközben a petefészkek funkcióját megőrizzük.

Az endometriumrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganat az Egyesült Államokban: 2014-ben várhatólag 52 630 új esetet kórisméznek, és a méh rosszindulatú tumorainak körülbelül 2%-át képező méhtestrákok és -sarcomák 8590 nőbeteg életét követelik majd.¹ Négy közül körülbelül három esetet az 55 év feletti korosztályban diagnosztizálnak. A postmenopausalis nők 90%-ánál az endometriumrák hüvelyi vérzéssel jelentkezik.² Más részről, a postmenopausalis vérzéssel (PMB, postmenopausal bleeding) orvoshoz forduló nők körében akár 14% is lehet az endometriumrák előfordulása. A PMB definíció szerint az utolsó havi vérzés után legalább 12 hónappal fellépő hüvelyi vérzést jelent.^3,4 E betegek azonnali és hatékony kivizsgálást igényelnek.

A nők körülbelül 20%-ában alakul ki élete folyamán kismedencei terime.¹ Ezek az elváltozások diagnosztikai és terápiás szempontból is nehéz feladat elé állítják a nőgyógyászt. Amikor egy beteg azzal keresi fel az orvost, hogy kóros képletet gyanít a kismedencéjében, az első feladat annak eldöntése, hogy az nőgyógyászati eredetű-e, majd meg kell határozni, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó. Cikkünk segítséget nyújt a nőgyógyászok számára a kismedencei terimék kivizsgálásához és a beteg megfelelő sebészhez irányításához.

Az ART fejlődése új reményt kínál a fogamzóképességet veszélyeztető kezeléseken átesett nők számára. A siker kulcsa, hogy a beteg idejekorán reproduktív endokrinológiában jártas szakemberhez kerüljön.

Az ACOG új állásfoglalása megerősíti, hogy indokolt esetben biztonsággal kiterjeszthető 10 évre a tamoxifen-terápia az emlőrák-kiújulás kivédése érdekében. A rákos méhelváltozások kockázata nem nő számottevően.

Az erős menstruációs vérzéssel jelentkező betegek azonnali kezelést igényelnek. Elsőként választandó kezelés a gesztagén monoterápia, konbinált orális fogamzásgátló adása, a depó medroxiprogeszteron-acetát és a rövid ideig alkalmazott orális medroxiprogeszteron acetát adása.

A kismedencei gyulladásos betegség a nők elsősorban a fiatal, szexuálisan aktív nők – felső genitális traktusát érintő polimikrobás fertőzés. A diagnózis klinikai. A betegség gyanúját fel kell vetni, ha fennáll a betegség kockázata, a kismedencei vagy alhasi fájdalom hátterében nincs kimutatható ok, és a cervix mozgatásra, illetve a méh vagy az adnexumok tapintásra érzékenyek.