A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy összefoglaló kifejezés, amely olyan tüdőbetegségeket jelöl, ahol a levegő áramlása korlátozott. COPD-s betegeknél a fizikai aktivitás bevezetése és fenntartása kihívások­kal teli, mivel a betegség jelentősen nehezíti a légzést. Ugyanakkor a rend­szeres testmozgás valójában javíthatja a COPD tüneteit. Ebben az áttekin­tésben a fizikai aktivitás klinikai hatásait tárgyaljuk, beleértve a komplex kardiopulmonális rehabilitációt is.

A szerzők a hyperlipoproteinaemiák kezelésének lehetőségeit foglalják össze. Bemutatják, hogy az elmúlt időszakban ezen a téren milyen jelen­tős előrelépések történtek, a hagyományos koleszterincsökkentő sztatin-és ezetimibterápia mellett egyéb új koleszterincsökkentők jelentek meg. A hypertriglyceridaemiák kezelésének új alternatívái az apolipoprotein C3-gátló volanesorsen és az angiopoietin-like 3-gátló evinacumab készítmé­nyek. Bár egy részük jelenleg nem érhető el hazánkban, mégis fontosnak tart­juk, hogy a szakmai közönség ezekről is megfelelő ismeretekkel rendelkezzen.

Spanyol kutatók egy olyan fehérjére bukkantak, amelynek modulálása segítséget nyújt a szívfunkciók megőrzésében.

A diabeteses macula oedema (DME) a látáskárosodás vezető oka a diabete­ses populációban. DME okozta centrális látáskárosodás esetén a vaszkuláris endotheliális növekedési faktor ellenes (anti-VEGF) ágenseknek, a klinikailag progresszív, nem centrális látáskárosodás kezelésében a lézerkezelés­nek van kiemelt szerepe. Az utóbbi időben az érdeklődés a kombinációs te­rápiák felé fordult. Chauhan és munkatársai egy összefoglaló közleményben áttekintették a DME patogenezisét, továbbá jelenlegi és újonnan javasolt terápiás lehetőségeit.

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.

Jelentős változások mutathatók ki a poszt-COVID szindrómában szenvedő betegek vérplazmájában, ami nagy valószínűséggel hozzájárul a neurológiai és kardiometabolikus diszfunkciókhoz.

Növekvő számú evidencia szerint a rendszeres szaunázás bizonyos szempontból ugyanolyan kardiovaszkuláris előnyökkel jár, mint az aerob edzés.

A diabeteses retinopathia diagnosztikai és terápiás lehetőségei az el­múlt 15 évben hatalmas mértékben fejlődtek. A nagy pontosságú kép­alkotó eljárások, valamint az új gyógyszeres kezelések, így a vascularis endothelialis növekedési faktor intravitrealisan adható gátlószerei vagy a szintén intravitrealisan alkalmazott kortikoszteroidok hosszú évek be­vett gyakorlatát változtatták meg. Jelen cikk az aktuális diagnosztikai és terápiás elvekbe ad betekintést.

Két gyógyszer kombinációja ígéretes eredményeket mutatott lacunaris stroke-os betegek állapotának javításában, a többi között a kognitív zavarok csökkentésében.