A West Virginia University kutatói az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásait elemző összefoglaló közleményt jelentettek meg a Chest folyóiratban.

A földrészekre kiterjedő pandémiák jelentősen befolyásolták a történelem menetét. Uralkodók halála, és hadseregek pusztulása, a gazdaság szétesése a következmény. A kórokozók folyamatos változása, a fogékony populáció számának növekedése miatt a pandémiákra a jövőben is számíthatunk. Tehát nem az a kérdés, hogy lesznek-e világjárványok. A kérdés az, hogyan tudjuk kezelni, tudunk-e tanulni a tapasztalatokból, azt tudjuk-e helyesen használni. A „One Health” – „Egy egészség” koncepció segíthet ebben.

Akár egyetlen napi extrém hőség esetén is emelkedik a végstádiumban szenvedő vesebetegek aznapi kórházi felvételének és halálozásának kockázata.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

Az amerikai orvostársaságok arra figyelmeztetnek, hogy a teendőket nem lehet halogatni, az éghajlatváltozást „sürgősségi esetként” kell kezelni.

Egy új kutatás szerint az egyre emelkedő hőmérséklet áttételesen az öngyilkosságok számának jelentős növekedéséhez vezethet.

A környezeti problémákról analitikus cikkeket publikáló Grist magazin írása bemutatja, hogy a klímaváltozás hogyan vezet egy rejtélyes betegség, a vöröshús-allergia terjedéséhez.

A feltámasztott baktériumok különleges esélyt nyújtanak az élet legalapvetőbb kérdéseinek tanulmányozásához is.

Melegebb átlaghőmérsékleten élő kismamákban gyakrabban fordul elő a terhességi cukorbetegség.

A lézerfény két lépésben fejti ki hatását: eljut és behatol (abszorpció) az adott szövetbe, majd megfelelő frekvenciájú, gerjesztett állapotba hozza azt. Az elnyelt energia döntően hővé alakul, illetve fotokémiai reakciót indít el. A monokromatikus lézersugár a hullámhossz megfelelő kiválasztásával, adott szövetben a kívánt mértékben nyelődik el, míg fókuszálásával nagy teljesítménysűrűség érhető el. A lézersugár által létrehozott fototermikus hatás mértékétől függően különböző hatásokat érhetünk el (1. táblázat). Az alkalmazott anyag, teljesítménysűrűség és az expozíciós idő változtatásával a biológiai hatás jól szabályozható. A lézerrel nagy felmelegedés érhető el olyan helyen is, amelyhez mechanikailag nem lehet hozzáférni.