Mi áll a férfimeddőség hátterében? A téma neves szakértője szerint a választ az Y kromoszómán érdemes keresni. A korszerű megoldások közül a testicularis spermiumextrakció (TESE) és a mellékheréből mikrosebészeti úton történő ondónyerés (MESA), valamint az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) érdemel említést.
Aspermiumok rendellenességei többnyire genetikai eredetűek, ezért első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy a férfimeddőség hagyományos kezelése kudarcra van ítélve.1 A meddő férfiaknak még tíz évvel ezelőtt sem volt semmi reményük arra, hogy gyermekük legyen. Később aztán megjelentek a korszerű mikrosebészeti eljárások, amelyek forradalmasították a meddőség kezelését. Az ondóvizsgálat eredményének értékelését lapunk idei márciusi számában tekintettük át. Kétrészes cikkünk második részében a meddőség genetikai okairól esik szó. Azokat a kromoszóma-rendellenességeket vizsgáljuk meg részletesen, amelyekre az Y kromoszóma nukleotidsorrendjének közelmúltban befejeződött meghatározása nyomán derült fény. Bemutatjuk továbbá az ilyen rendellenességek esetében alkalmazható eljárásokat, a testicularis spermiumextrakciót (TESE), a mellékheréből mikrosebészeti úton történő ondónyerést (MESA, microsurgical epididymal sperm aspiration), valamint az intracitoplazmatikus spermiuminjekciót (ICSI).
Kétrészes cikkünk első részében a meddőség és a mikrosebészeti beavatkozások elismert szakértője ismerteti az ondóvizsgálat értékelésének módját. Beszámol arról is, miért tartja értelmetlennek a férfimeddőség kezelésében hagyományosan alkalmazott módszereket, köztük a varicokelectomiát.
Mi okozza a férfiak nemzőképtelenségét, és hogyan kezelhető a legeredményesebben? Több évtizedes vita sem adott választ a kérdésre. Az utóbbi negyven évben javasolt módszerek sorába tartozik a clomiphen- citrát, a tesztoszteron, a humán menopausalis gonadotropin, a kortikoszteroidok (az antitestekkel szemben), a hideg, nedves herevédők és az értéktelen táplálékkiegészítők – ezekről azonban egyetlen esetben sem bizonyosodott be, hogy valóban hatásosak lennének.1 Mostanában egyre komolyabb kétségek merülnek fel a varicokelectomia létjogosultságával kapcsolatban is.2–6 Végül megfontolást érdemel az is, hogy a spermatogenezis zavarainak többsége genetikai zavarokra vezethető vissza, ily módon ellenáll mindenfajta terápiás próbálkozásnak.7–11 A cikk megírásával az volt a célunk, hogy eloszlassuk a férfimeddőséggel kapcsolatos mítoszokat, ismertessük a legkorszerűbb kezelési lehetőségeket, és bemutassuk a legújabb ismereteket. A cikk második részében részletesebben foglalkozunk az ondónyerés és az intracytoplasmaticus spermium-injekció (ICSI) kérdésével, mely jelenleg a leghatásosabb módszer, mely sikert ígér a nemzőképtelenség legsúlyosabb eseteiben is.
Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.