Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinika, Szeged Maráz Anikó cikkei

Az immunterápia számos daganattípusban egyre sikeresebb kezelési lehetőség. Az immunellenőrzőpont-gátló antitestek klinikai hatékonyságának ellenére csak a betegek egy részénél tapasztalhatunk tartós előnyt, ami a tumorimmunitással kapcsolatos szélesebb körű ismereteket tesz szükségessé. Az immunitást a tumor és annak mikrokörnyezete, a beteg jellemzői, illetve a környezeti faktorok együttese befolyásolja, vezérelve a daganatellenes válasz erősségét és idejét. Az ún. forró tumorok esetén az immunterápiára adott válasz kedvezőbb lehet, gyakran hosszan, akár több éven át tarthat, míg a gyengébben immunogén, ún. hideg tumorok többnyire kevésbé reagálnak immunkezelésre. A hatékonyság javításában potenciálisan effektívek a kombinációs lehetőségek. Közleményünkben röviden összefoglaljuk a daganatellenes immunválasz T-sejt-aktivitási szakaszait, az immun-megkerülési mechanizmusokat, a helyreállítást célzó lehetőségeket, továbbá a napjainkban, szelektált tumortípusokban alkalmazott, klinikai hatékonyságot mutató terápiás társításokat. A kombinált immunterápia feltörekvő kezelési lehetőség, mely újszerű kihívásokat és lehetőségeket tartogat a modern onkológia számára. Magy Onkol 63:209-216, 2019

A metasztatikus prosztatakarcinóma bázisterápiája az androgéndeprivációs terápia. Sajnos szinte minden betegnél rezisztencia alakul ki a kezelésre, mely kasztrációrezisztens prosztatarákhoz vezet. A metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarák kezelésében 2010-től 6 új hatóanyag került törzskönyvezésre, melyek drámaian javították a betegek teljes túlélését. Ezek közül kettő az androgéntengelyt célzó kezelések közé tartozik, a többi hatóanyag, illetve terápiás eljárás: immunterápia, kemoterápia, izotópkezelés és RANK-ligandum-gátlás. A nem metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatakarcinóma kezelésében a 2018-as év átütő sikert hozott, az FDA engedélyezte mind az apalutamid, mind az enzalutamid használatát ebben a stádiumban. Közleményünk célja kasztrációrezisztens előrehaladott prosztatadaganatban stádiumok szerint a már egyértelmű evidenciák ismertetése, az új fejlesztések bemutatása, nyitott kérdések megvitatása. Magy Onkol 63:41–50, 2019

Kulcsszavak: kasztrációrezisztens prosztatadaganat, apalutamid, enzalutamid, abirateron, rádium 223

Az elmúlt évtizedekben az androgéndeprivációs terápia (ADT) volt a prosztatadaganatok standard kezelése. Az áttétes stádiumban felismert betegek túlélése 4 év az ADT mellett, azonban egyes, kedvezőtlen prognózisú betegcsoportok kimenetele nem éri el a 3 évet. 2014 óta két prospektív, fázis III-as vizsgálat bizonyította a docetaxel korai, ADT melletti alkalmazásának túlélést javító hatását áttétes hormonérzékeny betegeknél, kiemelt eredményt hozott a nagy volumenű áttétes daganatos esetekben. További két vizsgálatban az ADT-vel kombinált abirateron-prednizolon előnyét igazolták, újonnan felismert, áttétes, magas rizikójú hormonnaiv betegeknél az ADT-vel összehasonlítva. A kis volumenű áttétes betegek esetén további egy prospektív vizsgálat igazolta az ADT mellett alkalmazott prosztatabesugárzás túlélésben mutatkozó hasznát. Munkánkban az említett klinikai vizsgálatokat mutatjuk be, valamint válaszokat keresünk az egymást alkalmanként átfedő terápiás opciók kapcsán felmerülő ellentmondásos kérdésekre. Magy Onkol 63:33–39, 2019

Kulcsszavak: hormonérzékeny prosztatarák, androgéndeprivációs terápia, abirateron és androgéndepriváció hormonnaiv prosztatarákban, korai docetaxel hormonérzékeny prosztatarákban, sugárkezelés kis volumenű áttétes prosztatarákban

A kabazitaxel (KBZ) az áttétes, kasztrációrezisztens prosztatarákos (mCRPC) betegeknél docetaxel (DOC) után alkalmazható kemoterapeutikum, mely javítja a túlélést is. Célunk a kezelés hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt. 2016. 01. hó és 2017. 06. hó között hazánk 12 onkológiai központjában mCRPC miatt KBZ-vel kezelt betegek retrospektív adatelemzését végeztük. Az induló dózis 25 vagy 20 mg/m2 volt, 3 hetente. Ciklusonként fizikális és laborvizsgálat, 3 ciklusonként képalkotó és PSA-vizsgálattal PCWG2 szerint tumorválasz-meghatározás történt. A mellékhatásokat CTCAE 4.0 szerint értékeltük. Hatvan beteg adatait elemeztük. KBZ 2. és 3. vonalban 31,6, ill. 46,6%-ban, míg 4. és 5. vonalban 15, ill. 6,6%-ban történt. A kezdő dózis 25 mg/m2 volt 65%-ban, 20 mg/m2 35%-ban. Medián ciklusszám 5. A progressziómentes túlélés 6,47, a teljes túlélés 15,77 hónap. A túlélés azonos volt a DOC-KBZ-ART/alfaradin, illetve DOC-ART/alfaradin-KBZ szekvenciákban. Mellékhatást 63,3%-ban észleltünk, leggyakrabban neutropéniát, anémiát és hasmenést. Tapasztalataink alapján a KBZ megfelelő szupportációval és kemoterápiás jártassággal alkalmazva jól tolerálható és hatékony terápia mCRPC DOC-kezelése után. A nemkívánatos események előfordulása megegyezett az irodalmi adatokkal. Magy Onkol 61:353–360, 2017

Kulcsszavak: áttétes prosztatarák, kabazitaxel, kasztrációrezisztencia, kemoterápia, docetaxel

Az immunterápia modern hatóanyagainak, mint az immunellenőrzési pontokon ható PD-1-(nivolumab, pembrolizumab) és PD-L1- (atezolizumab, avelumab, durvalumab) blokkolóknak a megjelenésével új lehetőségek nyíltak a lokálisan előrehaladott és áttétes uroteliális tumoros betegek kezelésében. A napjainkig publikált eredmények alapján hatékony terápiás opciót jelentenek platinakezelés utáni progresszió esetén másod- és többed-, valamint ciszplatinra alkalmatlan betegeknél első vonalban is. A betegek túlélésének és a tumorválasz időtartamának eredményei igen biztatóak, hatékonyabbnak látszanak az adott stádiumokban eddig alkalmazott kemoterápiás szerek publikált adatainál. Toxicitási profiljuk általánosságban ugyancsak kedvezőbbnek tűnik. Az immunrendszeri eredetű mellékhatások előfordulása ritka, azok felismerése és menedzselése felkészültséget és multidiszciplináris gondolkodást igényel. A folyamatban levő vizsgálatok értékelik az új szerek más hatáspontú (pl. CTLA-4-gátló ipilimumab, tremelimumab vagy kemoterápiás) készítményekkel történő kombinációs eredményeit, valamint prediktív biomarkerek azonosítását a hatékonyság további fokozása céljából. Összefoglalónkban az immunterápiás hatóanyagok eddig publikált adatait foglaltuk össze uroteliális daganatok kezelésében, valamint rövid áttekintést adunk a folyamatban levő klinikai vizsgálatokról. Magy Onkol
61:139–146, 2017

Kulcsszavak: uroteliális hólyagdaganat, PD-1/PD-L1 gátlók, atezolizumab, nivolumab, pembrolizumab

A szerzők a vesedaganatok jelenlegi kezelési eredményeinek rövid összefoglalása után az immunterápia új lehetőségeit mutatják be. A jelentősebb immunellenőrző pontok (CTLA-4, PD-1 és PD-L1/2) gátlói és azok kombinációi, a célzott kezelés és immunkezelés kombinációi, a legújabb ellenőrző pontokra ható készítmények és kombinációk, a vakcináció és a pegilált interleukin-2 kezelés kerülnek bemutatásra. Ismertetik a CheckMate-025, az AGS-003 és IMA901 vizsgálatok eredményeit és bemutatják a jelenleg folyamatban levő első vonalas fázis III-as vizsgálatokat a világossejtes veserák kezelésében. Magy Onkol 61:126–131, 2017

Kulcsszavak: vesesejtes daganat, PD-1/PD-L1 gátlók, atezolizumab, nivolumab, pembrolizumab