Semmelweis Egyetem, II. Sz. Patológiai Intézet, Budapest Tímár József cikkei

Az egyes daganatféleségek nem, de a daganathajlam öröklődhet. Ennek hátterében olyan csírasejtes génhibák állnak, amelyek a genom integritásának fenntartásában, a transzláció vagy a sejtciklus szabályozásában, esetleg a daganatok ereződésében játszanak szerepet. A daganathajlam egyes specifikus szindrómák formájában nyilvánul meg, melyek mögött egy-egy kulcsszerepet játszó, zömmel szuppresszor gén hibája áll, amely érintheti egyik vagy mindkét allélt. Az onkogének örökletes hibái sokkal ritkábbak, és jellemzően csak az egyik allélt érintik, hatásukat domináns módon fejtik ki. A daganathajlamot azonban nemcsak nagy penetrációjú gének, hanem alacsony penetrációjúak is befolyásolják, megnehezítve az érintett egyének és családjaik azonosítását. Magy Onkol 64:7–11, 2020
Kulcsszavak: daganathajlam, öröklődés, onkoszuppresszor gén, onkogén

A CUP (Cancer of Unknown Primary: ismeretlen primer tumor metasztatikus állapota) egy gyakori „daganatféleség”, mely esetén a beteg anamnézisében nincsen ismert primer tumor, és a képalkotó eljárások és/vagy a patológia ugyan igazolják a daganatos betegséget, de nem tudják megadni a kiindulási helyét. A daganatbiológiai és -epidemiológiai ismeretek alkalmazásával költséghatékony patológiai differenciáldiagnosztikai algoritmusok alakíthatók ki, amelyek segítségével az ilyen esetek döntő többségében a primer daganat valószínűsíthető még akkor is, ha az még a kórboncoláskor sem mutatható ki, mert mikroszkopikus maradt vagy korábban regrediált. Az újabb CUP molekuláris diagnosztikumok hasznosan egészíthetik ki a fenti algoritmusokat, de önmagukban nem elég hatékonyak. Magy Onkol 63:67–74, 2019

Kulcsszavak: ismeretlen primer tumor, patológiai differenciáldiagnosztika, biológia

A prosztatarák genetikailag szinte két betegség: a korai lokalizált és a kasztrációrezisztens áttétes formái. Míg a korai formában az ETS-transzlokációk a leggyakoribbak, addig a kasztrációrezisztens formában az androgénreceptor génhibái és a főbb onkoszuppresszor gének károsodásai (PTEN, TP53). A prosztatarák genetikai progressziójának egyik fontos jellemzője a DNS-hiba-javító rendszerek súlyos károsodása. E gének felelősek az örökletes prosztatarák kialakulásáért is. Egyre nagyobb jelentősége van azoknak a multigénes genetikai teszteknek is, amelyek segítségével a korai daganatok közül kiválaszthatók a későbbiekben agresszív lefolyást mutatók. A prediktív genetikai tesztek közül jelenleg kiemelkednek az androgénreceptor terápiarezisztenciához vezető génhibáinak és variánsainak meghatározását célzó eljárások, de szükség lesz a kemoterápia hatékonyságát jósló genetikai tesztekre is. Magy Onkol 63:5–9, 2019

Kulcsszavak: prosztatarák, molekuláris klasszifikáció, öröklődés, prognosztika, predikció

A neuroendokrin daganatok incidenciája az elmúlt években meredeken emelkedik. A tipikusan lassú növekedést mutató és jóindulatú tumorok mellett az agresszív biológiai viselkedésű neuroendokrin karcinómák prevalenciája is nő. A korábban karcinoidként ismert tumorok heterogén entitások, a lokalizációjuk alapján megkülönböztetjük a tüdő és a gasztrointesztinum neuroendokrin daganatait. A daganatok etiológiája a korszerű genetikai/genomikai kutatások után is nagyrészt ismeretlen. A jelen összefoglaló célja áttekinteni azokat a genetikai eltéréseket, amelyek az utóbbi évek komplex, akár teljes genomos vizsgálatai révén kerültek felismerésre. A tüdő és gasztrointesztinális eredet elkülönülése a genetikai háttér alapján is szembetűnő. Ennek következtében biológiai viselkedésük, prognózisuk és terápiás lehetőségeik jelentősen eltérhetnek egymástól. Magy Onkol 62:77–82, 2018

Kulcsszavak: tüdő, gasztrointesztinum, neuroendokrin daganat, genetika