PhD, endokrinológus, Biatorbágyi Egészségügyi Központ/Egészségház, endokrinológiai ambulancia és Interlab Praxis Közösség, Plus Medical Orvosi Központ, endokrinológiai rendelések Dr. Speer Gábor cikkei

A ChatGPT óriási lépés a mesterséges intelligencia terén, de nem volt megle­pő, mert aki használja már régebb óta például a Google fordítót, tapasztalja, hogy az elmúlt évben – már olyan kis nyelven is, mint a magyar – egyre tökéletesebb (vagyis egyre kevesebb utókorrekciót igénylő) fordítást ad. De szintén a Google is egy bevitt kép alapján felismeri, hogy az milyen weboldalon (azaz milyen forrásban és környezetben) bukkan fel, a Shazam applikáció pedig egy zenerészlet alapján megtalálja a teljes zenét (előadó­val, címmel) és le is tölti az okostelefonra (elég csak a telefon mikrofonját mondjuk egy film főcímzenéjéhez tartani a moziban és megtalálja azt). De mit tud a ChatGPT az orvoslásban?

Több, már használható és számos ígéretes megoldás, alkalmazás iga­zolja, hogy számos betegséget előre tud jelezni már a mindennapos okostelefonokkal felvett hang mesterséges intelligencia és algoritmusok segítségével elvégzett analízise. Ilyen a Parkinson-kór, de a gégerák is. Az ingyenesen elérhető és validált Chatterbaby alkalmazás pedig a csecsemő sírásának elemzésével segít eldönteni, mi ennek a lehetséges oka: legfon­tosabb, hogy a fájdalom vagy az éhség között tesz különbséget.

A Qser az a személy, aki okoseszközökből nyert adatok alapján hoz maga dön­téseket, az egészségét illetően – ha a nyert adatok alapján változtatott – ön­ellenőrzést is végez. A Qser-lét viszontagságai és buktatói jól érzékeltethetők a kalóriamérést automatizmusokkal végző okoseszközök kapcsán.

Több meghatározó és potens szereplő megkérdezte, mit tennék én a digi­tális egészségügyért. Leírtam és be is került az immár mindenki számára elérhető dokumentumba. Ezt mutatom be röviden. Azt gondolom, rövid távon sem elérhetetlen az egészségügy iránt elégedett társadalom, amit már azzal el lehet érni, hogy a polgárok segítséget kapnak az egészség­megőrzésben. Ezt pedig digitális eszközökkel lehet jól csinálni. Egyre ke­vesebb az egészségügyi személyzet, sőt egyre szűkebbre is szakosodik az egészségügy. Nincs „pluripotens” orvos, aki átlátja a beteget, és ez nem is várható el (hiszen nincs már mindent javító autószerelő sem...). Ezért kell az e-beteg attitűd, aki a saját betegségét vagy kockázatait átlátja és egyedül is döntéseket tud hozni, ha jó információkat kap. Az államtól is.

Mivel a szívelégtelenség a leggyakoribb halálozási ok, számos próbál­kozás zajlik olyan noninvazív marker keresésére, ami a dekompenzációt időben jelzi előre. A CardioMEMS invazív módszere mellett immár létezik a telemedicina és a HearO applikáció noninvazív módszere is. Az itt használt biomarker a beszédanalízis. Nagyon-nagyon jól működik az algoritmus. Ezt mutatom be.

A közlemény a gyermekgyógyászok figyelmét szeretné felhívni arra, miért érdemes a gyógyításban applikációkat használni. Miért lehet könnyebben partnerre találni a gyerekekben ehhez és mire lehet használni a többi orvos, többi hasonló gyerekbeteg kezelése során gyűjtött összesített adatokat az adott betegének terápiájában.

Köztudott, hogy a gyógyszerszedők fele nem úgy és nem addig alkalmaz­za a javasolt kezelést, ahogy az szükséges. Emiatt a WHO azt állítja, hogy a krónikus gyógyszerszedők 50%-ának az adott betegségben a prognózisa ugyanolyan rossz, mint annak, aki nem is alkalmaz a betegségre semmi ke­zelést. A mellékhatások 42%-át el lehetne kerülni megfelelő adherenciával, sőt a kórházi felvételek 25%-a is a rossz terápiahűség miatt történik. A non-adherencia évente 125 000 USA-beli polgár halálát okozza. Sokan sokfé­le megoldással állnak elő: az automata gyógyszeradagolók és robotizált gyógyszerrendezők ilyen próbálkozások. A legjobbakat szedtem össze. Jelenleg mindegyik csak az USA-ban élő beteg számára elérhető, de ez a nagyon új megoldás hamarosan Európába és hozzánk is elérkezik.

A kérdést, hogy interferálhat-e az okostelefon az implantált eszközökkel, 2007-ben a Mayo Klinika vizsgálta utoljára, és negatív lett az eredmény. Azóta számos anekdotális adatokon alapuló figyelmeztetés és teoretikus számításokra hivatkozó interferencia lehetősége merült fel az okostelefon és az implantált eszközök között. Az elmúlt évben a kérdés az újabb okostelefonok és főleg az egyre kifinomultabb kiegészítő eszközeik miatt újra felmerült, de a bomba akkor robbant, amikor tavaly télen az Apple megjelent az iPhone 12 szériájával...

A pajzsmirigy megbetegedéseiben nem kizárólag a betegek számára lé­teznek használható és az orvos munkáját is segítő alkalmazások, de áll az endokrinológusok, radiológusok rendelkezésére is a munkájukat meg­könnyítő alkalmazás. Cikkünk ezek közül az ingyenesen elérhetőket és jól működőket mutatja be.

A rovat egy korábbi közleménye már foglalkozott a telefonhasználat kezet, kart érintő káros hatásaival. Most a digitális toxikáció esetleges bőrgyógyászati hatásait mutatom be. A túlzott mobilhasználat nem gyakori – többek által talán cáfolt, bár logikus – kontakt-dermatitist okozó és acne-trigger hatása független a telefon árától, minőségétől, tudásától.

 Sok beteg nem nézi tétlenül, ha egy, a hazájában (most mindegy, milyen okból) számára nem finanszírozott kezeléshez nem juthat hozzá anyagi okok miatt. Magyarországon leginkább a közösségi médiát használják a gyűjtésre, de máshol erre már más módszereket vesznek igénybe. Egyre gyakrabban a startup-világban megszokott ún. crowdfunding, azaz közös­ségi finanszírozás módszerével igyekeznek támogatókat keresni.

Az új eredmények alapján az American Thyroid Association (ATA) 2017-ben módosított a szubklinikus hypothyreosisra vonatkozó TSH-célértékein, míg a European Thyroid Associationnek (ETA) jelenleg is a 2014-es ajánlása van érvényben. A két irányelv alapjaiban különbözik, abban viszont megegyez­nek, hogy helyi trimeszterspecifikus TSH-értékek alkalmazását javasolják a szubklinikus hypothyreosis esetére. Helyi határértékek hiányában az ATA 4,0 mIU/l-es TSH-értéktől és TPO-pozitivitás esetén javasolja a levotiroxin pótlását, 2,5 mIU/l fölött csak ennek mérlegelését, az ETA ezzel szemben ellenanyagszinttől függetlenül indokoltnak tartja a levotiroxinkezelést 2,5 mIU/l-es TSH-szint felett.

Korábban a kisebb SARS-járvány is felvetette, hogy a koronavírusok a pajzs­mirigyet is károsítják, de a COVID-19 kapcsán egyre több esettanulmány jelenik meg arról, hogy típusos és atípusos szubakut thyreoiditist, auto­immun hyperthyreosist okozhat a SARS-CoV-2-fertőzés. A pajzsmirigyhor­monok szintje összefüggést mutat a SARS-CoV-2-fertőzés kimenetelével is súlyos állapotú betegek körében. Az új koronavírus dokkoló receptora, az ACE2 enzim a pajzsmirigyben is kifejeződik. Véleményünk szerint a pajzs­mirigyfunkciót legalább a kórházban ápolt COVID-19-betegek esetében ellenőrizni és követni szükséges.