Tudja-e mérni a Qser okoseszközzel a napi kalóriabevitelét?

A Qser nem kizárólag, de alapvetően egészséggel kapcsolatos jelentésű. A Qser (Quantified self user) autodidakta adatelemző: önismeret számok, adatok ré­vén. A Qser okoseszközökből (pl. egészsé­get érintő technológiával) nyert adatokból önkövetést végez. De jelenti az önkövető eszközök felhasználóinak és készítőinek kö­zösségét is (pl. https://quantifiedself.com). Az előző mellett szintén a Qser-lét segítésé­re jött létre a Quora.com is, olyan weboldal, ahol bárki kérdezhet akár az egészségével kapcsolatosan és választ is kap.

A Qser-lét azonban nem kizárólag ada­tok gyűjtéséről szól. A Qser tényekkel szem­besül. Mindez segíti őt változtatni (pl. az egészségben) az adatok tükrében, és aztán újabb adatokkal ismét ellenőrzi a változást, vagyis a változtatás eredményeit. A Qser-léthez szóló tanácsok között az szerepel, hogy elsőként célokat kell megfogalmaz­ni, mégpedig lépcsőzetesen. Az első célok és azok elemzései segítenek majd abban, hogy mester legyen valaki az adatok elem­zésében. Csak ezután kell nagyobbat lépni, akár mintegy drogosként belemerülni.

A Qser-létet másként segíti az AskMeEvery megoldása (https://www. askmeevery.com/). Ez a weboldal segít egy kitűzött cél mérésében és ennek fel­dolgozásában. Magyarországon is elérhető számos funkciója: elküldhető a weboldal­ra a mérendő célkitűzés (pl. mennyit fu­tottam), beállítandók a napok, melyeken a futás előre megtervezett. Majd időben jön a figyelmeztetés, hogy futni kell ma, és a végén a kérdés, hogy mennyit futott a kérdező. Le lehet kérni az adatokat a weboldalon, majd láthatók például hónapra lebontva, hogyan teljesültek: grafikonok­kal (ez már előfizetéssel), táblázatokkal visszajelzésként. Ilyen a Daytum is, amely iOS eszközre generálja az adatokat, bár­honnan lehet rá regisztrálni. Ez a kétfajta segítség csak azoknak való, akiknek nincs olyan okoseszközük, amely eleve generálja az adatokat, vagy olyan adatokat visznek be kézzel, amiket jelenleg nem mérnek az egészségi okoseszközök (pl. vérnyomás).

Addig könnyebb a Qser helyzete, amíg csak napi aktivitásról/lépésszámról, pul­zusról, alvásról van szó. De komolyabb problémákra való e-egészségügyi eszkö­zök/megoldások esetén már nehezedik a helyzet. Ilyen a csak látszólag egysze­rű kérdés: a napi kalóriabevitel mérése. E kérdés elemzése jól mutatja a Qser-lét nehézségét és buktatóit. Mérhető-e jelen­leg megbízhatóan a napi kalóriabevitel (1. ábra)? Ha igen, akkor megfelelő döntést tud-e hozni a használója a mérési ered­mények alapján?

A napi kalóriabevitel ismerete sokak számára kardinális kérdés. Sokan erre okostelefont és ezen futó appokat hasz­nálnak. Az egyik legjobb a Yazio (https:// www.yazio.com), amiről korábban már volt szó. Olyan megoldások is léteznek (Feast, Bitesnap, YesHealth, Foodvisor, Bite.AI), melyekben egy étel – akár készétel – lefény­képezése és elküldése után jön a válasz an­nak feltételezett kalóriatartalmáról. Ezekről azért nem lesz most szó, mert ugyan frap­páns, de nem felhasználóbarát megoldások, sokan, akik elkezdenek próbálkozni ezekkel a lehetőségekkel, nagyon gyorsan abba is hagyják azt, mert munkát kell beleölni.

Ettől mind szenvednek azok, akik érin­tettek, ezért lehet úttörő megoldás az, amit a Healbe cég ajánl (https://healbe.com/). Ez a GoBe2 és GoBe3 okosóra, ami méri a napi bevitt és (mivel aktivitásmérő is egyben) a leadott kalóriamennyiséget. A techno­lógia olyan algoritmust használ, ami jellé alakítja a glükóz és az esszenciális tápanya­gok által okozott extra-és intracelluláris folyadékáramlásból eredő változást. Egy­szerűbben: méri a bőrben a táplálék okozta ozmolaritásváltozást (8–12 órával később). Éppen ezért állításuk szerint alkalmas a hid­ratáltsági állapot mérésére is (2. ábra).

Ugyan a GoBe2 rendelkezik validációs eredményekkel, azonban a GoB2 eszközt validáló független közlemény szerint (25 személlyel végezve 28 napon át) az eszköz az alacsony napi kalóriabevitel esetén felül-, míg a magasabb kalóriabevitelek esetén alulmért.¹ Ennek több oka van, de részben az, hogy ha nem illeszkedik a csuklón az esz­köz a bőrre megfelelően (erre tehát oda kell figyelni, ezért jobb a GoBe3 okosóra), akkor a mérés rossz vagy akár el is marad. A másik ok a metodika miatt lehetséges. Mégsem vetném el teljesen az eszközt, mert az ajánló orvos ingyen elérheti a validációs mérés ered­ményét (https://mhealth.jmir.org/2020/7/ e16405/PDF), aminek tükrében javasolhatja a használójának az eredmények értékelését – különösen akkor, ha ez az eszköz az egyetlen lehetséges megoldás a fogyás ösztönzésére.

Egy másik, közleménnyel igazolt hatású, kalóriafelvételt mérő okoseszköz a Keyto (https://getkeyto.com/). Ez a ketogén diéta eredményességét (ketosis) méri a kiléleg­zett levegő ketontartalma alapján (úgy néz ki, mint egy töltőtoll, amit felülről meg kell fújni). Az adatok okostelefonon is megjelennek. Itt az eszköz eredményességét közle­mény alá is támasztja,² azonban maga a diéta vet fel orvosszakmai kérdéseket, az ezekkel kapcsolatos véleményt az olvasóra bízom. A vizsgálatban mediterrán típusú ketogén diétán lévő és visszajelzésként a Keytót -t al­kalmazó személyeket követtek (n=60), míg a kontrollszemélyek valid, alacsony zsírtar­talmú, kalóriaszegény étrenden voltak és an­nak betartását segítő applikációt használtak (n=56). Tizenkét héten át tartott a vizsgálat, egy újabb 12 hetes követéssel. Szignifikánsan nagyobb fogyást értek el a Keyto-rendszerrel (az első 12 héten az intervenció alatt a kü­lönbség: –3,1 kg; 95% CI: –4,6 kg és –1,5 kg; p 0,001 alatt, míg a 24. héten a különbség: –5,5 kg; 95% CI: –8,3 kg és –2,8 kg; p 0,001 alatt).

Az Egyesült Államokban 2020-ban 25,4 millió esetben volt a keresés kérdése a ketogén diéta a Google-on, ezzel a legkeresettebb „guglizott” étrend lett. Mielőtt nem voltak hatékony antiepilepsziás gyógy­szerek, a betegek egyetlen lehetősége a ketogén étrend tartása volt. Aztán dr. Ro­bert Atkins az étrendet a fogyás kezelésére kezdte el használni azon elv alapján, hogy az étkezéssel előidézett ketózis étvágycsök­kentő. A diéta alapja a nagy zsírtartalmú és nagyon csekély szénhidrát-összetételű táp­lálkozás, ami miatt a szervezet zsírokból nyer energiát: az éhezést utánozva. Ennek ered­ményeként jelentős mennyiségű ketontest képződik. Az étrend fogyáshoz vezet, de sokak szerint felmerül a hosszú távú káros hatása (pl. szív-és érrendszeri betegségek).³ Nyilván emiatt van a ketogén diétának me­diterrán típusú változata is.

Azt gondolom, hogy mivel a Qser alapvetően autodidakta, orvosi segítsé­get mégis érdemes felajánlani számára a döntéseihez.

Levelezési cím:

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A szerző munkahelye:

Dr. Speer Gábor: PhD, endokrinológus szakorvos, Interlab Praxis Közösség és Plus Medical Orvosi Köz­pont – endokrinológiai rendelések

Irodalom:

1. Dimitratos SM, German JB, Schaefer SE. Wearable Technology to Quantify the Nutritional Intake of Adults: Validation Study. JMIR Mhealth Uhealth 2020;8:e16405

2. Falkenhain K, Locke SR, Lowe DA, et al. Keyto app and device versus WW app on weight loss and metabolic risk in adults with overweight or obesity: A randomized trial. Obesity (Silver Spring) 2021;29:1606–1614

3. McGaugh E, Barthel B. A Review of Ketogenic Diet and Lifestyle. Mo Med 2022;119:84–88