Prof dr. Papp Zoltán cikkei

Hazai Aktualitásunk a menopausalis hormonterápia farmakológiájával foglalkozik. A téma hazai szaktekintélye évtizedek óta ajánlja a hormonterápia megfontolását változókorú nők számára, hiszen az előnyök jóval felülmúlják a veszélyeket, amelyek egyébként rendszeres gondozás mellett egyértelműen kivédhetők. Az áttekintésből kiderül, hogy megfelelő hormonkezelés nélkül a betegek panaszai nem múlnak el. A hormonális terápia a perimenopausában körültekintő átgondolást igényel, de megfelelő felkészültség és pozitív hozzáállás esetén sok nő értelmetlen panaszait lehet ezzel a kezeléssel megszüntetni. Az egyedi terápia megtervezéséhez nyújt segítséget a menopausalis hormonpótlás farmakológiájának az ismerete. 

Ez a rovat olyan eseteket mutat be, amelyek különböző peres ügyekben tárgyalt orvosjogi alapelvekre hívják fel a figyelmet.
Nem szándékozik jogi tanácsokat adni. Az esetek végén a magyar kiadás főszerkesztője tesz észrevételeket.

Egy nagy formátumú magyar orvos, a gyógyíthatatlan betegségével hősiesen és méltósággal küzdő Czeizel Endre 2015. augusztus 10-én hajnalban, 81 éves korában elhunyt. Szülész-nőgyógyászok között ő volt a genetikus, a genetikusok között az epidemiológus, az epidemiológusok között a szülész-nőgyógyász. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a genetikai ismeretek és a genetikai tanácsadás népszerűsítésében a televízió képernyőjén, előadásaiban és könyveiben. Magával ragadó előadásmódja, retorikája és ismeretanyaga sokak számára az etalont jelentették. Tudományos munkásságából a teratológiai írásai érdemelnek külön említést, továbbá részese volt több más magyar kollégájával a Medical Research Council nemzetközi multicentrikus tanulmányának, mely világossá tette, hogy a vitaminok közül a folsav periconceptionalis pótlása az, amely a magzati velőcső-záródási rendellenességeket jelentős mértékben képes megelőzni. A közös célokért elszántan küzdő pályatársak voltunk, a kölcsönös megbecsülés és a korrekt szakmai együttműködés volt a meghatározó kapcsolatunkban. Emlékének ápolása a szülész-nőgyógyászok és a genetikusok számára tiszteletteljes kötelesség.

Jelen számunk a Hazai Aktualitás rovatban a méhen kívüli beágyazódás kezelésével foglalkozik. (Utóbbi években szívesebben használom a régi megszokott méhen kívüli terhesség helyett a „beágyazódást” vagy „fogamzást”, hiszen ez fejezi ki igazán a lényeget. Természetesen szinonimaként mindhárom fogalom használható.) Az elmúlt évtizedekben, elsősorban az ultrahangdiagnosztika bevezetésének köszönhetően a nem a méhben bekövetkezett beágyazódást igen korán fel lehet ismerni, ennek köszönhetően a méhen kívüli terhességek nem akut hasi katasztrófaként kerülnek sürgősségi, szerencsés esetben nőgyógyászati osztályra, hanem a beágyazódás első heteiben. A korai diagnosztikának megfelelően korai terápiára van mód, melyre minden nőgyógyászati osztálynak felkészültnek kell lennie. A salpingectomia vagy a salpingotomia többnyire laparoszkópos úton végzendő, viszonylag ritkán van szükség minilaparotomiára. A konzervatív kezelés lehet expektatív vagy gyógyszeres, elsősorban a methotrexat lokális vagy szisztémás alkalmazása jön szóba. A referátum didaktikus rendszerbe foglalva áttekinti a kezelés részleteit, a gyógyszeres kezelés mellékhatásait, a kezelés utáni fertilitás visszaállásának esélyeit, és végül a méhen kívüli beágyazódás ritka eseteit.

Ez a rovat olyan eseteket mutat be, amelyek különböző peres ügyekben tárgyalt orvosjogi alapelvekre hívják fel a figyelmet. Nem szándékozik jogi tanácsokat adni. Az esetek végén a magyar kiadás főszerkesztője tesz észrevételeket.

1. Kétoldali tubalekötés kapcsán kialakult idegsérülés
2. A fejbőrelektródát tették felelőssé a gyermek hepatitis C fertőzéséért

Hazai Aktualitásunk a pajzsmirigybetegségek jelentőségével foglalkozik a perimenopausában. A pajzsmirigy megbetegedései az életkorral előre haladva gyakoribbá válnak, a 60 év feletti nők 25%-ának a szérumában kimutathatók pajzsmirigyellenes autoantitestek. A menopausalis panaszokkal jelentkező nők 5-5%-ában fordul elő hypo- vagy hyperthyreosis. Fontos ismerni a pajzsmirigygöbök és a pajzsmirigyrák közötti kapcsolat szerepét is. A referátumot egyik hazai endokrinológus szaktekintélyünk készítette.

Terhesség során, a terhes vércsoportjától függetlenül a jelenleg érvényes Transzfúziós Szabályzat (1998) szerint kétszer (a 16. és a 36. terhességi héten) indokolt antitestszűrést végezni. Ezenkívül az Rh(D) negatív vércsoportú terheseknél egy harmadik alkalommal, a 28. héten is elvégzendő az antitestszűrés. A szűrés célja egyrészt az újszülöttkori haemolyticus betegség veszélyével járó alloimmunizáció kiszűrése, másrészt a terhesség alatt képződött, illetve jelen lévő ellenanyagok kimutatásával felkészülni az esetlegesen fellépő masszív vérzés ellátásakor szükségessé váló kompatibilis vérkészítmény biztosítására.

1. A szülészeti gyakorlatban a következő esetekben történik anti-D IgG profilaxis:

A terhesség befejeződése után kerül sor anti-D IgG adására:
a) Minden Rh(D) negatív nő részesül anti-D IgG profilaxisban, mert az ébrény/magzat vércsoportja nem ismert:
    • spontán vetélés (inkomplett vetélés, missed abortion) után;
    • első trimeszteri terhességmegszakítás után;
    • második trimeszteri vetélés-indukció után;
    • méhen kívüli terhesség műtéte után.