Eduardo Bruera és Sriram Yennurajalingam cikkei

Az általános gyengeségérzés a leggyakoribb, ugyanakkor a beteg mindennapjait leginkább károsító kísérőjelensége a rosszindulatú daganatoknak. Definíció szerint „zavaró, tartósan fennálló szubjektív fáradtságérzés vagy kimerültség, amely a rákbetegség vagy annak kezelése kapcsán jelentkezik, és amelynek súlyossága nem áll arányban az aktuális aktivitás mértékével, és megzavarja a mindennapi tevékenységeket”.

Lehetőségeink sajnos meglehetősen behatároltak e zavaró tünet terápiájában. Ez részben azzal magyarázható, hogy az általános gyengeségérzés egy összetett, több tényezőre visszavezethető jelenség. Az elmúlt években jelentősen bővültek a rákbetegeknél jelentkező fáradtságérzés kialakulásában szerepet játszó többszörös mechanizmusokkal kapcsolatos ismereteink. A rosszindulatú daganatok e tünetének súlyosságát a tumor által termelt anyagokés a gazdaszervezet citokinjei éppen úgy befolyásolják,mint a sugárkezelés és a kemoterápia közvetlen hatása, a cachexia, az általános állapot hanyatlása, az opioidokés egyéb gyógyszerek, a hypogonadismus, az anyagcserezavarok, az idült fertőzések, a hangulati eltérések (pl. szorongás,depresszió), a kognitív változások vagy a krónikus anaemia. Adott beteg esetében erősen valószínűsíthető, hogy bizonyos időpontban több mechanizmus is működik egyidejűleg, illetve a betegség előrehaladtával vagy a terápia lezárásához közeledve a fő tényezők összetétele is változik.