A COVID-19 elleni intézkedések hatása a kórházi fertőzésekre

A szerzők a kórházban szerzett fertőzések előfordulását vizsgálták a szingapúri egészségügyi rendszerben 2020 februárja és augusztusa között. A kapott adatokat a megelőző két év során, a 2018 januárja és 2020 januárja között regisztrált adatokkal hasonlították össze. A COVID-19 miatt bevezetett infekciókontroll magában foglalta a légúti tüneteket mutató betegek elkülönítését, az általános maszkviselést, valamint a higiénés protokollokhoz való szigorúbb ragaszkodást.

Azt találták, hogy az intézkedések nyomán a korábbi 9,69/10.000 beteg-napról a pandémia idején 0,83/10.000 beteg-napra csökkent az egészségügyi ellátással összefüggő légúti fertőzések előfordulása. Ugyancsak szignifikáns csökkenés mutatkozott a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okozta infekciók és a centrális katéterek okozta véráramfertőzések (CLABSI, central line associated bloodstream infection) előfordulásában is. Az egészségügyi ellátáshoz köthető egyéb fertőzések kockázata lényegében változatlan maradt a világjárvány alatt.

„A kézhigiénés szabályok fokozott betartása, valamint a betegek elkülönítése nyomán csökkenő zsúfoltság potenciálisan csökkenti annak lehetőségét, hogy a több szerrel szemben rezisztens organizmusok (MDRO, multidrug resistant organism) kontakt transzmisszióval a kolonizált páciensekről más személyekre kerüljenek át. dr. Ling Moi Lin, a Szingapúri Általános Kórház infekcióprevencióért felelős epidemiológus igazgatója szerint a teljes egészségügyi rendszerben nem várt mértékben csökkent az ellátás során szerzett légúti vírusinfekciók előfordulása annak következtében, hogy szűrték a látogatókat, javították a légúti tüneteket mutató betegek elkülönítését, illetve kötelezővé tették, hogy a fertőzött egészségügyi dolgozók mindenképpen betegszabadságra menjenek.

Az infekcióprevenciós szabályok szigorítása nyomán alaposabb a takarítás és fertőtlenítés az egészségügyi intézményekben, emellett folyamatosan figyelemmel kísérik a kézhigiénés szabályok betartását, illetve a védőfelszerelések (sebészi maszkok, eldobható védőkesztyűk, fertőtlenítőszerek) fogyását.

Az American Journal of Infection Control című lap cikke szerint a MRSA-fertőzések előfordulása a járvány előtti 11,7/10.000 beteg-napról a pandémia idejére 6,4/10.000 beteg-napra csökkent, a MRSA-bacreriaemiáé 0,36-ról 0,11/10.000 beteg-napra. 

A CLABSI előfordulása 0,83 incidens/1000 eszköz-évről 0,20 incidens/1000 eszköz-évre csökkent. A katéterviseléssel összefüggő húgyúti fertőzések (CAUTI, catheter-associated urinary tract infection) előfordulása változatlan maradt (1,8 incidens/1000 eszköz-év).

A szerzők vizsgálatuk gyengéjeként emelik ki, hogy az adatok egyetlen egészségügyi intézményből származnak, ezért a következtetések nem általánosíthatók az egészségügyi rendszer egészére. De még ennek ismeretében is valószínűsíthető, hogy a COVID-19 átvitelének lassítására meghozott intézkedések hatásosak lehetnek más kórházi infekciók terjedésének megakadályozásában is.

A védelmi intézkedések közül valószínűleg az általános maszkviselés van a legnagyobb hatással a SARS-CoV-2 és más légúti vírusok transzmissziójára. Ezen kívül minden bizonnyal szerepet játszik a pozitív trendekben a látogatók szűrése és a látogatók számának korlátozása is.