A fejsérülés növeli a halálozási kockázatot

Az Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC) vizsgálat több mint 13.000 felnőtt résztvevőjének adatai alapján már egyetlen fejsérülés is 66%-kal növelte az összes okból bekövetkező halálozás kockázatát.

A JAMA Neurology folyóiratban január 23-án online megjelent eredmények szerint a két vagy több fejsérülés pedig kétszeresére növeli a halálozás kockázatát a fejsérülést nem szenvedettekéhez képest.

Egyértelmű bizonyítékok

Dr. Holly Elser (Hospital of the University of Pennsylvania, Philadelphia) és munkatársai szerint meglehetősen következetes bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy fejsérülést követően rövid távon nőnek a halálozási arányok, különösen a kórháziápolásra szoruló betegek körében, de kevesebb bizonyíték áll rendelkezésre a fejsérülések hosszú távú halálozási következményeiről.

A folyamatban lévő ARIC-vizsgálatban 13.037 résztvevő 45 és 65 év közötti felnőttet négy földrajzilag és etnikailag is eltérő amerikai közösségből. A kiindulási átlagéletkor (1987–1989 között) 54 év volt; a résztvevők 57,7%-a nő és 27,9%-uk fekete volt. A követés a rutin orvosi viziteken és félévente telefonon zajlik. A fejsérülésekre vonatkozó adatok kórházi diagnosztikai kódokból és a betegek saját elmondásaikból származtak és információt tartalmaztak a sérülések számáról, valamint arról, hogy a sérülés igényelt-e orvosi ellátást, és járt-e eszméletvesztéssel. A 27 éves követés során a vizsgálati minta 18,4%-ának volt legalább egy fejsérülése. A nők körében gyakrabban fordultak elő sérülések, de a vizsgált populációban is nagyobb volt a nők aránya. A résztvevők körülbelül 56%-a halt meg a vizsgálati időszak alatt. A fejsérülés utáni becsült medián túlélési idő 4,7 év volt.

A leggyakoribb halálokok a daganatok, a szív- és érrendszeri betegségek és a neurológiai rendellenességek voltak. A specifikus neurológiai halálokok tekintetében a neurodegeneratív betegség miatt bekövetkezett halálozások a fejsérültek között 62,2%-ot tettek ki, míg ez az arány a fejsérülést nem szenvedett kohorszban 51,4% volt. A szerzők felvetik a fordított ok-okozati összefüggés lehetőségét: „a járási nehézségekhez vezető neurodegeneratív rendellenességek (Alzheimer-kór, demencia vagy Parkinson-kór) mellett nagyobb az elesés, és a fejsérülés esélye. A fejsérülés viszont növelheti a halálozást.” Hangsúlyozták, hogy az ok-specifikus halálozási adatok feltáró jellegűek.

Dózisfüggő válasz

A korrigálatlan elemzésben a fejsérültek halálozási aránya (HR) 2,21 (95% CI, 2,09 – 2,34) volt a sérülést nem szenvedettekéhez képest. Az összefüggés szignifikáns maradt a szociodemográfiai tényezőkkel történt kiigazítás után (HR, 1,99; 95% CI, 1,88–2,11) és a vaszkuláris kockázati tényezőkkel történt további korrekció után (HR, 1,92; 95% CI, 1,81–2,03). A fejsérülések és a halálozás közötti összefüggés dózis-válasz mintázatot mutatott: a fejsérülést nem szenvedettekhez képest az egy sérülés esetén a HR 1,66 (95% CI, 1,56 – 1,77) volt, két vagy több fejsérülés esetén pedig 2,11 (95% CI, 1,89 - 2,37), az ismétlődő fejsérülések tehát tovább növelték a bármely okból bekövetkező halálozások arányát.

A sérülés súlyosságát a kórházi diagnosztikai kódok alapján határozták meg, bevált algoritmusok segítségével. Az eredmények azt mutatták, hogy még enyhe fejsérülések esetén is nőtt a halálozási arány. Érdekes módon a fejsérülés és a minden ok miatti halálozás közötti összefüggés gyengébb volt azoknál, akik saját maguk számoltak be sérüléseikről. Elképzelhető, hogy ezek a sérülések kevésbé voltak súlyosak, így valószínűleg kisebb hosszú távú egészségügyi kockázattal jártak. Az eredményeket nem befolyásolta a nemi és az etnikai hovatartozás sem.

A demográfiai és életmódbeli tényezőkhöz igazított modellben azonban erősebb kapcsolatot találtak a sérülések és a halálozás között azok esetén, akik a kiinduláskor még 54 évesnél fiatalabbak voltak (HR, 2,26), szemben azokkal, akik ennél idősebbek (HR, 2,0).

Rövidebb élettartam

Kommentárjában Dr. Frank Conidi (Florida Center for Headache and Sports Neurology in Port St. Lucie) a Floridai Neurológiai Társaság korábbi elnöke azt hangsúlyozta, előfordulhat, hogy azok a betegek, akik saját maguk jelentették fejsérüléseiket, nem pontosan számolnak be a történésekről, hisz a legtöbb beteg kevéssé ismeri az agyrázkódás és a traumás agysérülés jeleit és tüneteit, és úgy gondolja, a fejsérüléshez valamilyen eszméletvesztés társul, ily módon a saját bevalláson alapuló sérülések aránya nem tükrözi a tényleges előfordulást. Hozzátette, hogy a neurodegeneratív rendellenességek miatti halálozás magasabb előfordulása alátámasztja azt az általánosan elfogadott nézetet, amely szerint a traumás agysérülést szenvedő betegek körülbelül 30%-a tapasztalja a tünetek előrehaladását, és ki van téve a korai demencia kockázatának.

Forrás:

Elser H, Gottesman RF, Walter AE, et al. Head Injury and Long-term Mortality Risk in Community-Dwelling Adults. JAMA Neurol. Published online January 23, 2023. doi:10.1001/jamaneurol.2022.