hirdetés

Az artériafal merevsége és az agyi β-amiloid mennyiségnövekedése idősekben

A β-amiloid (A β) agyi lerakódása nem demens idősekben fokozódik az életkor növekedésével, s az ezzel szorosan öszefüggő artériamerevséggel.

hirdetés

A magas vérnyomás kapcsolatban áll a kognitív károsodással, az Alzheimer-kórt jellemző patológiás agyi elváltozásokkal, köztük a neurofibrilláris gubancokkal, az Aβ plakkokkal, valamint a cerebrovaszkuláris betegséggel és a fehérállományi hiperintenzitással (WMH, white matter hyperintensity). Úgy látszik, hogy az artériák merevsége döntő szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában és ennek agyi következményeiben. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az artériák merevségének idősekben szerepe van az agy egyes elváltozásainak patogenezisében, a cerebrovaszkuláris betegségben, a kognitív károsodásban és a demenciában.

Az újabb tanulmányok, amelyekben sugárzó anyaggal jelzett Aβ ligandumok alkalmazásával végeztek pozitron emissziós tomográfiás (PET) képalkotó vizsgálatot, azt mutatták ki, hogy a 80 évesnél idősebb, nem demens személyek több mint a felében jelentős fibrilláris Aβ lerakódás van. Ennek oka – az apolipoprotein E4 (ApoE4) genotípus kivételével – nem ismert. Egyes tanulmányok szerint az agyi Aβ lerakódása a vérnyomással függ össze, s az artériafal merevsége döntő szerepet játszik benne.

E közlemény szerzői nemrég igazolták, hogy az artériafal merevsége –pulzushullám sebességével (PWV, pulse wave velocity) mért- merevsége összefüggött az agyban lerakódott Aβ mennyiségével. Érdekes módon ez a kapcsolat független volt a standard kovariánsoktól és a szisztolés vérnyomástól. Az azonban eddig nem volt ismert, hogy az idő múlásával hogyan alakul az artériafal merevségének és az Aβ lerakódásnak a kapcsolata.

A jelen tanulmány során ezt a kérdést vizsgálták a szerzők, megmérve az artériafal merevségét és két alkalommal, mintegy 2 éves különbséggel az Aβ lerakódás változását; ebbe a longitudinális megfigyeléses vizsgálatba nem demens idős embereket vontak be. Feltevésük az volt, hogy ha merevebb az artériák fala, akkor 2 év alatt kifejezettebb lesz az Aβ felhalmozódása az agyban.

A vizsgálat résztvevőit egy másik tanulmány (GEMS) alanyai közül választották ki, akik 2000-ben 72–96 évesek voltak. Az első Aβ-PET vizsgálatot 2009-ben végezték, majd 2011-ben megmérték az artériák merevségét, és 2010 és 2012 között 81 személyben – akik időközben nem lettek demensek – elvégezték a második Aβ-PET vizsgálatot. Az átlagos időtartam a két PET vizsgálat között 1,8 év volt. A PET vizsgálatok mellett mágneses rezonancia képalkotást (MRI) is végeztek a WMH meghatározására. Közvetlenül a képalkotó vizsgálatok előtt felmérték a személyek kognitív képességeit és kérdőívvel depressziójuk mértékét, valamint azt, hogy milyen gyógyszereket szednek. Emellett ellenőrizték, hogy szerepel-e kardiovaszkuláris betegség a kórtörténetükben, s ellenőrizték azt is, hogy van-e valamilyen EKG-rendelleneségük.

Az artériák merevségét noninvazívan, PWV-vel határozták meg, egy automatikus hullámforma analizátor segítségével. A pulzushullám sebességét megmérték centrálisan (carotis-femoralis, cfPWV és szív-femoralis, hfPWV) és perifériásan (femoralis-boka, faPWV és brachialis-boka, baPWV) is. Ugyanezen alkalommal vérnyomást is mértek.

A szerzők a potenciális zavaró tényezőket – életkor, testmagasság, testsúly, testtömegindex (BMI), ApoE4 genotípus, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek – is meghatározták.

Az első képalkotó eljárás idején a személyek 48%-ában találtak jelentősebb mennyiségű β-amiloidot, azaz ők Aβ-pozitívak voltak. A második képalkotó eljárás idejére már 75%-uk lett Aβ-pozitív. Az Aβ státusz mindkét méréskor szignifikánsan összefüggött az ApoE4 alléllel – a második képalkotás idejére már minden ApoE4 allél hordozó Aβ-pozitív lett. Az Aβ státusz marginálisan korrelált a BMI-vel és az enyhe kognitív károsodással. Nem találtak kapcsolatot viszont a második képalkotáskor meghatározott Aβ státusz és a kórelőzményben szereplő szívbetegség, a rendellenes EKG vagy a fennálló kardiovaszkuláris betegség között.

A második képalkotáskor a lerakódott Aβ mennyisége szignifikánsan korrelált a baPWV-vel (p<0,001), a cfPWV-vel (p=0,049), a hfPWV-vel (p=0,01), az faPWV-vel (p=0,008) és a szisztolés vérnyomással (p=0,02). Az artériafal merevsége – a baPWV és az faPWV is – szignifikánsan kifejezettebb volt az Aβ-pozitív személyekben a második képalkotás idején. Ha az adatokat korrigálták a zavaró változókra (életkor, BMI, vérnyomáscsökkentők használata) nézve, akkor az artériafal merevségének minden egy szórásnyi növekedése több mint háromszorosára növelte az Aβ-pozitivitás esélyét (pl. az esélyhányados a baPWV esetén 4,06 volt).

A lerakódott Aβ mennyisége az első és a második képalkotáskor szorosan korrelált egymással (r=0,88, p<0,001). Az Aβ lerakódás változása a két mérés között szignifikánsan korrelált a második képalkotás idején mért Aβ lerakódással (r=0,53, p<0,001), de nem állt kapcsolatban az első méréskor meghatározott Aβ lerakódással (r=0,07, p=0,54). A két mérés között eltelt 2 év alatt szignifikánsan nőtt az Aβ felhalmozódása (p<0,001). Hat személyben (7%) kissé csökkent vagy nem változott az Aβ felhalmozódása. Az Aβ mennyiségének változása szignifikánsan összefüggött az ApoE4-gyel (p=0,02), és a kardiovaszkuláris betegséggel (p=0,003) és a centrális artériás merevség mutatóival; a zavaró tényezőkre való korrigálás után a cfPWV egy szórásnyi növekedése majdnem két szórásnyi Aβ lerakódással járt együtt a 2 év alatt (p=0,001). Az eredmények hasonlóak voltak a hfPWV esetében is.

Ezek az eredmények igazolják és kiterjesztik a szerzők korábbi megfigyeléseit, azt mutatva, hogy az Aβ lerakódás szorosan összefügg a perifériás erek merevségének súlyosságával, s ez a kapcsolat más-más az egyes artériaszakaszokat tekintve. A két vizsgálatból az derült ki, hogy a baPWV alapján meghatározott szisztémás artériás merevség foka szorosan összefügg – mind az első, mind a második képalkotáskor – az Aβ lerakódás mértékével. Ezzel szemben a centrális merevség (pl. a cfPWV) inkább azzal áll szoros kapcsolatban, hogy milyen mértékben nő az Aβ lerakódása  az idők folyamán.

 

Forrás: JAMA Neurology

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.