hirdetés

Az elhízás növeli a rák kockázatát

Régóta ismert, hogy az elhízás növeli a rák kockázatát, de bizonyos ráktípusok esetén sokkal nagyobb mértékben, mint azt korábban hittük.

hirdetés

Korábban megfigyeléses vizsgálatok adatai alapján számították ki, hogy az obezitás mennyire fokozza a daganatos megbetegedések kockázatát, de jelen közlemény szerint valószínűleg alábecsülték az összefüggés mértékét, de Dr. Richard Martin (University of Bristol Medical School, UK) és munkatársai az International Journal of Epidemiology-ban megjelent tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a múltban alábecsültük az obezitás és a rák kockázatának összefüggését, eredményeik szerint ugyanis az elhízás jóval fontosabb szerepet játszik a rák kialakulásában, mint azt régebben gondoltuk.

A kutatók „mendeli típusú randomizáció” (MR) használatával szisztematikusan értékelték a genetikai adatokat. Nyolc olyan daganatos betegségre vonatkozó kohorsz vizsgálatok adatait vették alapul, amelyekben hagyományos módon vizsgálták az elhízás és a rákkockázat közötti kapcsolat mértékét és ezeket az adatokat vetették össze azokkal az értékekkel, amelyek a saját mendeli randomzációs számításaik alapján a testtömegindex (BMI) rákkockázatnövelő hatásának mértékét jelzik. Saját számításaik hat daganattípus estén azt mutatták, hogy a magasabb jövedelmű országokban a magasabb BMI-hez a régebbi vizsgálatok 3%-os kockázatnövekedésével szemben csaknem 8%-kal több daganatos megbetegedés társul, tehát szerintük a hagyományos számítási módszerekkel a legtöbb, testsúllyal összefüggő daganat esetén jelentősen alábecsülték az obezitás szerepét.

A mendeli randomizáció alapján végzett számítás a szerzők szerint a csíravonalú genetikai variánsokat vizsgálata okán kevésbé érzékeny a zavaró tényezőkre és a különféle hibákra, továbbá jóval pontosabban jelzi, hogy az élet során fellépő kockázati tényezők milyen mértékben befolyásolják a rák kialakulásának valószínűségét. A kutatócsoport a genetikai MR becsléseknek a BMI-vel való összefüggését és a World Cancer Research Fund (WCRF) által megadott rák-kockázati becslésekkel hasonlította össze.

Mind a hat – vélhetően a testtömeggel (is) összefüggő - daganatos betegség esetén azt látták, hogy a BMI 5 egységnyi emelkedése az MR becslések szerint jóval nagyobb kockázatnövekedéssel jár, mint azt a WCRF becslések jelezték. A veserák, az endometriumrák, a petefészekrák és a nyelőcsőrák esetén az MR becslés a WCRF becsléshez képest kétszeres értéket mutatott. A hasnyálmirigyrák és a kolorektális rák tekintetében pedig az MR becslés szerint a BMI minden 5 egységnyi emelkedése a WCRF becsléshez képest négyszeres kockázatemelkedést mutatott. Az emlőrák és tüdőrák  BMI-vel összefüggő kockázatnövekedése ellentmondásos volt. A korábbi megfigyeléses vizsgálatok arra jutottak, hogy a magasabb BMI mérsékelten véd a premenopauzális emlőrák ellen, viszont kissé növeli a posztmenopauzális emlőrák kockázatát. Az MR módszerrel végzett számítások szerint viszont az emelkedett BMI egyaránt véd a pre- és a posztmenopauzális emlőrák ellen, ami arra utal, hogy a BMI és az emlőrák összefüggése „jóval komplexebb, mint azt régebben hittük.” Valójában egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a felnőttkori súlygyarapodás fontosabb tényező a posztmenopauzális emlőrákban, mint maga az adott testtömeg. A tüdőrák kockázat becslésére vonatkozó korábbi megfigyeléses vizsgálatokban úgy találták, hogy fordított összefüggés van a BMI és a tüdőrák kialakulásának valószínűsége között. Az MR becslések szerint viszont a magasabb BMI mind a laphám-szövettanú, mind a kissejtes tüdőrák kockázatát növeli. Ugyanakkor a kutatók megfigyelték azt is, hogy a magasabb BMI-vel rendelkező személyek között több a dohányos, illetve a túlsúlyos dohányosok naponta több cigarettát szívnak el, mint az alacsonyabb BMI-jű személyek, ami esetleg azt is jelentheti, hogy az obezitás a dohányzáson keresztül hat a tüdőrák kockázatára.

A kutatók kifejtették, hogy relatív kockázat meghatározása céljából végzett tradícionális megfigyeléses vizsgálatok eredményei és az MR alapon végzett vizsgálatok eredményei több okból is eltérnek, de mivel az MR becslések a BMI genetikai „proxi-jain” alapulnak, pontosabban fejezik ki a BMI-nek a kockázatokra gyakorolt hatásait.  

Források:

1. Harrison P. Obesity effect on cancer risk twice that currently thought. Medscape Medical News > Oncology News. August 16, 2019.

2. Mariosa D, Carreras-Torres R, Martin RM, et al. Commentary: what can Mendelian randomization tell us about causes of cancer? Int J Epidemiol, 2019;48(3):816-821.

 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.