hirdetés
hirdetés

Az enyhe agyrázkódás követése

Bár az agyrázkódásból a legtöbb ember meggyógyul, szükséges a betegek követése, hisz előfordulhat, hogy állandósuló tünetek maradnak vissza.

hirdetés

Egy új kutatás szerint az Egyesült Államokban az enyhe traumás agysérülést (mTBI-t) elszenvedett betegek kevesebb, mint fele kap a kórházból való elbocsájtáskor valamiféle tájékoztatást a további teendőkről, és a sérülés utáni 3 hónapban a háziorvos sem látja őket. A súlyosabb sérülést és a pszichológiai károsodást szenvedetteket is csak valamivel nagyobb százalékban követik a sérülés utáni hetekben.

Az egyes intézmények gyakorlata között is jelentős eltérések vannak. Dr. Étienne Gaudette University of Southern California, Los Angeles), a cikk szerzője szerint a probléma egyik oka éppen az, hogy a sérülést könnyű, vagy enyhe kategóriába sorolják.

A kutatók a Transforming Research and Clinical Knowledge in Traumatic Brain Injury (TRACK-TBI) adatait felhasználva folyamatos, megfigyeléses vizsgálatot végeztek az USA bizonyos baleseti központjaiban megjelent TBI-t szenvedett betegek vonatkozásában. A vizsgálat az enyhe agyi sérülésekre (mTBI) koncentrált, olyan betgekre, akiknél a koponyasérülés miatt CT történt, a Glasgow Coma Scale (GCS) 13 és 15 értékei közé voltak besorolhatók, kevesebb, mint 30 percre vesztették el eszméletüket, és poszttraumás amnéziájuk 24 óránál rövidebb ideig tartott. A vizsgálatban résztvevőket a trauma után két héttel és három hónappal ellenőrizték. Kikérdezték őket, hogy kaptak-e a balesetiből való távozáskor valamiféle tájékoztató anyagot, vagy voltak-e a trauma óta orvosnál, és ha igen, milyen terület szakorvosánál.

A harmadik hónapban a Rivermead Post Concussion Questionnaire (RPQ) alapján is mérték a betegek fejfájásának, szédülésének, hányingerének, kognitív problémáinak mértékét, hangulatának, alvási szokásainak eltéréseit. A nemzetközileg gyakran alkalmazott Symptom Checklist SLC-90 hosszadalmas és időigényes kérdőíve helyett a mindössze 18 tételből álló Brief Symptom Inventory-18 (BSI-18) kérdőívet is felhasználták a pszichológiai disstressz (a depresszió, a szorongás, a szomatizációs tünetek) mérésére.

A vizsgálatban összesen 831 TRACK-TBI beteget analizáltak, és követtek 2 hétig, illetve 3 hónapig. A vizsgált személyek 35%-a nő, volt, átlagos életkoruk 40,3 év volt. A vizsgálat eredményei szerint csak a koponyasérültek 42%-ának adtak a kórházból való elbocsájtás során valamiféle felvilágosító anyagot, 27%-ukat hívták vissza két hét múlva kontrollra. A betegek 41%-át látta orvos a sérülést követő 2 héten belül, és 44%-uk jelent meg orvosnál 3 hónapon belül (52%-uk háziorvosnál, 38%-uk neurológusnál). A betegkövetés igen tág határok között változott: felvilágosító anyagot a kórháztól függően a betegek 19-72%-a kapott, 3 hónapon belül a betegeket 22 - 58%-ban látta orvos. Mint az várható volt, a TBI-k ellátására specializálódott centrumoknál kaptak a legtöbben felvilágosító anyagot, és őket látta leggyakrabban orvos az első 3 hónapban.

A sérülés súlyossága is befolyásolta a gondozást, pl. a GCS 13 és 14 értékkel rendelkező betegek többször mentek orvoshoz, mint a GCS 15 értékkel rendelkezők (OR: 1,69, 95%CI 1,10-2,59). Ugyancsak többször került orvoshoz az a sérült, akinél a CT valamiféle eltérést mutatott (OR 2,95, 95%CI 1,90-4,60). A betegek egyes jellemző tulajdonságai is befolyásolták a gondozás igénybevételét: a nők a férfiaknál gyakrabban mentek kontrollra, a nem hispán fehérek szintén gyakrabban mentek 3 hónapon beül orvoshoz, mint az egyéb etnikai csoportok betegei.

Az RPQ mérései szerint 3 hónappal a sérülés után a betegek 34%-ának volt háromnál több agyrázkódás utáni tünete, de csak 54%-uk ment emiatt orvoshoz, a BSI-18 méréssel pszichológiai disstresszt szenvedett betegek (az összes beteg 17%-a) kevesebb mint fele (47%-a) keresett fel orvost a sérülést követő 3 hónapban. A szerzők az agyrázkódás utáni gondozás problémáinak okát abban látják, hogy nem alakult ki egy világos, egyértelmű irányelv arról, hogy az mTBI-t szenvedett betegekkel mit kell tenni a kórházból való elbocsájtás után.

Dr. Mary Iaccarino (Masschusetts General Hospital, Boston) szerkesztőségi közleményében úgy fogalmaz, hogy az mTBI-t elszenvedett betegek gondozása valóban „meglepően” hiányos. Bár az agyrázkódásból a legtöbb ember meggyógyul, de 10% és 40% közé tehető azok száma, akiknél állandósuló tünetek maradnak vissza. A sérülés után ma már néhány nap után javasoljuk az eredeti élethez való visszatérést, még néhány tünet ellenére is, mert ha a beteg túl sokat pihen, egyre rosszabbul érzi magát.

A vizsgálat korlátai közé tartozik az évekig tartó követés hiánya, a kis betegszám, a vizsgálati helyek különbözősége, ilymódon nem bizonyítható a felvilágosítás és gondozás előnye sem.ű

 

Forrás:

1. Medscape Medical News > Neurology News

2. JAMA Network

3. JAMA Network

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.