hirdetés

Az irritábilis bél szindróma kialakulásának mechanizmusa

Leuveni kutatók feltárták azt a mechanizmust, mely megmagyarázhatja, hogy bizonyos személyek miért éreznek hasi fájdalmat egyes ételek elfogyasztását követően.

 

hirdetés

A világ népességének közel 20%-a szenved irritábilis bél szindrómában (IBS), melynek jellemzője az étkezés után fellépő gyomortáji fájdalom és diszkomfortérzés, ami akár az életminőséget is jelentősen befolyásoló súlyos formát is ölthet. A tünetek gluténmentes és más diétákkal esetlegesen mérsékelhetők, ám továbbra sem tisztázott, hogy ilyenkor milyen mechanizmus áll a tünetek csökkenése mögött, hiszen az adott betegnél többnyire nem igazolható a kérdéses élelmiszerrel szembeni allergia, és a panaszokat potenciálisan magyarázó más betegség (pl. cöliákia) fennállása sem bizonyítható. „Az orvoskollegák gyakran nem veszik komolyan ezeket a betegeket, és sokszor az allergiapróba negatív eredményét hozzák fel érvként annak megerősítésére, hogy a probléma nem a beteg bélrendszerében, hanem a fejében van – vázolja a problémához való hozzáállást Guy Boeckxstaens, a leuveni egyetem gasztroenterológus professzora, a Nature című lapban most megjelent közlemény első szerzője. – Most közzétett adataink megerősítik, hogy valós betegséggel állunk szemben.”

A munkacsoport laboratóriumi és klinikai vizsgálatai feltárták azt a mechanizmust, melynek révén bizonyos ételek fogyasztásakor a hisztamint felszabadító hízósejtek aktiválódása eredményezi a fájdalom és diszkomfortérzet kialakulását.

Korábbi kutatásuk során Boeckxstaens és munkacsoportja azt találta, hogy az immunrendszerben is fontos szerepet játszó hisztamin blokkolásával javítható az IBS-ben szenvedő betegek állapota. Egészséges bélrendszer mellett az immunrendszer nem reagál az ételek szervezetbe jutására, ezért a kutatás első lépése annak tisztázása volt, hogy IBS kapcsán miért nem működik ez a tolerancia. Mivel az érintett betegek gyakran arról számolnak be, hogy tüneteik bélrendszeri fertőzést követően kezdődtek, a kutatók feltételezték, hogy egy bizonyos élelmiszer jelenlétében maga az infekció szenzitizálja az immunrendszert az adott élelmiszerrel szemben. Ebből a megfontolásból kiindulva kísérleti egereket bélrendszeri baktériumokkal fertőztek meg, ezzel egyidejűleg az állatkísérletekben gyakran alkalmazott élelmiszerallergénként, ovalbumint (a tojásfehérjében is megtalálható proteint) is adtak az állatoknak. Az eredmény meggyőző volt: az ovalbumin már önmagában provokálta a hízósejtek aktivációját, melynek nyomán hisztaminfelszabadulás, ételintolerancia és fokozódó hasi fájdalom lépett fel. Nem tapasztalták ugyanezt, ha a kísérleti állat ovalbumint kapott, de nem fertőzték meg bélrendszeri baktériummal.

A kutatók ennek ismeretében képesek voltak feltérképezni az ovalbumin bejutása és a hízósejtek aktiválódása közötti kapcsolatot megteremtő, az immunválasz kialakulásához vezető eseményeket. Fontos megfigyelés volt, hogy ez az immunválasz csak a bélrendszer diszruptív baktériumok által érintett részében következett be, és ezzel egyidejűleg nem voltak megfigyelhetők az élelmiszerallergia egyéb, általános tünetei. A vizsgálók szerint az étkezéssel összefüggő immunbetegségek széles spektruma létezik, melynek egyik szélső pontján az ételallergiára adott immunválasz nagyon is lokalizált, mint például IBS eseteiben. A spektrum másik végén az ételallergia helyezhető el, melynek során a hízósejtek súlyos aktiválódása generalizált, a légzést, a vérnyomást és más vitális funkciókat is érintő kórállapotot hoz létre.

A kutatás következő lépése annak megválaszolása volt, hogy az IBS-betegek is hasonló módon reagálnak-e bizonyos élelmiszerek bejutására. Amikor IBS-hez asszociált ételallergéneket (glutén, liszt, szója és tehéntej) injektáltak 12 IBS-beteg bélfalába, az egereknél látottakhoz hasonló lokalizált immunreakciók léptek fel. Ezzel szemben az egészséges önkénteseknél semmilyen reakciót nem tapasztaltak.

A szerzők vizsgálatuk gyengéjeként említik a bevont betegek viszonylag kis számát, ilymódon eredményeik további megerősítést igényelnek. Adataik azonban egybecsengenek annak a korábbi klinikai vizsgálatnak a tapasztalataival, melyben antihisztaminok adásával az IBS tüneteinek jelentős fokú javulását sikerült elérni. A kutatók azt remélik, hogy a hízósejtek aktiválódásának az IBS kialakulásában játszott alapvető szerepének feltárásával újfajta, a jelenlegiektől merőben eltérő kezelési módok kifejlesztésére nyílik lehetőség. A hízósejtek a hisztaminon kívül számos más vegyületet és mediátort is felszabadítanak, így ezeknek a sejteknek a blokkolásával remélhetőleg sokkal hatásosabb kezelési módszereket találhatunk. 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.