Cikkreferátum

 Háttér és célok.
 Olyan kockázati indexet alakítottunk ki, melynek segítségével azonosíthatóak azok az alacsony kockázatú betegek, akik colorectalis carcinoma szűrése kolonoszkópia helyett CT-kolonográfiával (CTC) is elvégezhető.

 Módszerek.
 Korábban szűrő kolonoszkópián átesett, legalább 50 éves korú személyeket randomizáltunk retrospektív módon, derivációs (n=1512) és validációs (n=1493) csoportokba. A derivációs csoportban az életkor, nem, családi anamnézis alapján rizikóindexet dolgoztunk ki. Ezt követően összehasonlítottuk a három szűrővizsgálati stratégiát – kolonoszkópia mindenkinek, CTC mindenkinek, illetve kolonoszkópia a magas rizikójúaknak és CTC a kevésbé veszélyeztetetteknek. A három módszer eredményeit a betegeknél talált eltérésekből extrapolációval állapítottuk meg, felhasználva a CTC szakirodalomból ismert szenzitivitási/specificitási értékeit. Az eredményeket a validációs csoport tagjain értékeltük.

 Eredmények.
 A derivációs alcsoportban, az univerzálisan elvégzett kolonoszkópia az előrehaladott neoplasiák 94, az univerzálisan elvégzett CTC csupán 70%-át mutatta ki, és utóbbi eredményezte a legmagasabb összes vizsgálati számot, és ebben a csoportban volt a legmagasabb azon betegek száma is, akik mindkét vizsgálaton átestek. Ha a vizsgálatokat a várható kockázatnak megfelelően végeztük, az előrehaladott neoplasiák 92%-ára fény derült, a betegek 68%-ában ehhez kolonoszkópiára, 36%-ában CTC-re volt szükség, és csupán a betegek 4%-a esett át mindkét vizsgálaton. A validációs alcsoportban az univerzálisan alkalmazott kolonoszkópia az előrehaladott neoplasiák 94, az univerzális CTC 71%-át mutatta ki, a kockázati csoportok szerinti stratégia alkalmazásával ez az arány 89% volt, kolonoszkópiára a betegek 64, CTC-re 40%-ában került sor. Az univerzális CTC-vel ellentétben, a rizikó szerinti stratégia eredménye nem függött a CTC feltételezett szenzitivitásától, specificitásától és a kolonoszkópia érzékenységétől.