Gazdagabb országban kevesebb a kardiovaszkuláris halál
Bár az átlagos életkor emelkedése és a világ népességének növekedése következtében az összes kardiovaszkuláris halálozás szaporodik, viszont az életkortól függő kardiovaszkuláris mortalitások száma csökken.
Érdekes paradoxonra mutattak rá a PURE vizsgálat kutatói, akik már a New England Journal of Medicine-ben 2014. augusztus 23.-án megjelent munkájukban kimutatták, hogy a szegény-, a közepes-, és a jómódú államokban élők kardiovaszkuláris kockázati faktorai és a valóban bekövetkező kardiovaszkuláris betegségek (CVD-k) között fordított az összefüggés: a legszegényebb országokban a legmagasabb a súlyos kardiovaszkuláris megbetegedések aránya – holott itt a legalacsonyabbak a CV kockázatok. A legmódosabb országokban van a legtöbb a kockázati faktor, mégis arányaiban kevesebb a kardiovaszkuláris megbetegedés. A vizsgálatban 17 országból 156 424 egyén vett részt.
A közlemény első szerzője, Dr. Salim Yusuf (McMaster University, Hamilton, Ontario) szerint ennek oka valószínűleg az, hogy utóbbi esetben a sok kockázati faktor káros hatását a bizonyítottan hatásos gyógyszeres kezelések és eszközös beavatkozások kompenzálják. Az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy nem csak az ismert kockázati faktorok befolyásolják egy ország lakosáinak egészségi állapotát. Ha az egy főre jutó nemzeti jövedelem szerint vzsgáljuk a különböző országokat, akkor a magas jövedelmű országokhoz képest a közepes jövedelműekben 1,37-szeres, a szegényeknél 1,58-szoros a súlyos kardiovaszkuláris megbetegedések aránya. A halálos CVD-k még ennél is kirívóbbak: a közepes jövedelműeknél 3,28-szor, az alacsony jövedelműeknél pedig 6-szoros a halálozás, mindkét esetben szignifikáns (p<0,001). Ezer lakosra nézve a jómódú országokban 3,99, a közepes jövedelműekben 5,38, a szegény országokban pedig 6,43 kardiovaszkuláris halálozás jut. A már bekövetkezett kardiovaszkuláris esemény után a városi lakosoknak több esélyük van a halál elkerülésére a jobb egészségügyi hozzáférés és a preventív gyógyszerek miatt.
A 2015. április 2.-án a New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmányban Dr. Gregory A. Roth (University of Washington, Seattle) és munkatársai a Global Burden of Disease Study 2013 (GBD 2013) keretében kimutatták, hogy 1990 és 2013 között a Föld lakosságának gyors növekedése és elöregedése nyomán a kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozás emelkedett, és ez a növekedés elfedi az életkortól függő kardiovaszkuláris mortalitásban tapasztalt kedvező csökkenést. „Ha nem számítjuk a népesség növekedését és öregedését, akkor látható, hogy a Föld legtöbb országában csökkent a kardiovaszkuláris halálozás. A CV halálozás drámai csökkenését lehet megfigyelni egyes helyeken, különösen a magas jövedelmű országokban”. Ez a kedvező változás valószínűleg a csökkent dohányfüst-expozíciónak, a megfelelőbb táplálkozásnak, valamint a CV betegségek és a kardiometabolikus kockázati faktorok csökkentésének köszönhető. Például az iszkémiás szívbetegség életkorral összefüggő mortalitása 34,4%-kal csökkent a megfigyelési időszak alatt, ugyanakkor az iszkémiás szívbetegség az összes CV halálozás növekedésének mintegy feléért felelős, de ez a szám kb. 41,7%-ban a népesség szaporodásának és öregedésének következménye lehet.
A GBD 2013-at 23 év adataiból, 188 országból gyűjtötték, melyeket 21 régióra osztottak fel. Globálisan a CV halálozás 40,8%-kal emelkedett az életkorral összefüggő halálozás 39,3%-os csökkenésével szemben. A halálozás növekedéséért 25%-ban a népesség számának emelkedése, és 55%-ban a népesség elöregedése tehető felelőssé. Néhány régió részletezése:
- Az életkorral összefüggő mortalitás a világban mindenütt csökkent, vagy azonos szinten maradt, kivéve Afrika szub-szaharai területeit.
- A halálozási számok csak Nyugat-Európában és Közép-Európában (a volt szocialista államokban) csökkentek, mégpedig 12,8%-kal és 5,2%-kal.
- A halálozás 97,4%-kal megnőtt Dél-Ázsiában (leginkább India, Pakisztán és Afghanisztán érintett), de 47,2%-kal nőtt Kelet-Ázsiában (elsősorban Kínában) is.
- Az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentinában, Chilében, Ausztráliában és Új-Zélandon a népesség növekedése és öregedése miatti halálozási többletet ellensúlyozza az életkor-specifikus mortalitás csökkenése.
Ugyanakkor az egyes országok egy főre jutó össztermékének (GDP-jének) a mértéke és az életkor-specifikus túlélés között nem volt komoly összefüggés, tehát a kormányoknak tudniuk kell, hogy a gazdasági fejlődés önmagában nem változtat a CV megbetegedések tömegén.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
