hirdetés

Gustav Klimt és az Orvostudomány

A Bécsi Egyetem számára rendelt mennyezetkép kompozíciója és fogadtatása a művészi és a tudományos látásmód kontrasztjára figyelmeztet. Maga a mű, még inkább a mű sorsa visszájára fordította a megrendelők által elképzelt eszmei mondanivalót. A szecesszió 150 éve született alapítójára emlékezünk.

hirdetés

Ebben az évben Gustav Klimt nevét visszhangozzák és az ő képeivel telnek meg a bécsi múzeumok falai. A szecesszió stílusalapító mesterének 150. születésnapján a hajdani császárváros kulturális intézményei egymással versengve idézik fel azt a pár évtizedet, amikor a végnapjaihoz közeledő Monarchia virágzó fővárosa egyszerre volt Theodor Billroth és Sigmund Freud, Ernst Mach és Ludwig Boltzmann, Gustav Mahler és Hugo von Hofmannsthal, Otto Wagner és Gustav Klimt munkásságának színtere. A Hermann Broch által „vidám apokalipszisként” jellemzett kor sok arca közül az egyik legszebbet, legdíszesebbet mutatja fel a Klimt-év kiállítási programja, amelyből például itt vagy itt  csemegézhetnek a kulturális turizmus elszánt hívei.

Klimt 1862. július 14-én született egy Bécs melletti faluban, cseh származású, hétgyermekes aranyműves apa második gyermekeként. Az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolában tanult, akárcsak öccsei, Georg és Ernst. Egyik megteremtője volt a szecessziós stílusirányzatnak, alapítója és első elnöke az 1897-ben alakult Vereinigung Bildender Künstler Österreichs Sezession egyesületnek. Hivatalos folyóiratuk, a Ver Sacrum 1898-tól 1903-ig jelent meg.

A Klimt testvérek – Gustav és a fiatalon elhunyt Ernst –, barátjukkal, Franz Matsch-csal együtt már iskolai éveikben kivívták tanáraik elismerését, akik jól fizető megbízásokkal látták el a tehetséges fiatalokat. Miután közmegelégedésre teljesítettek több komoly megbízást (Burgtheater, Művészettörténeti Múzeum), Gustav Klimt és Matsch azt a feladatot kapta, hogy festményeikkel díszítsék az új Bécsi Egyetem aulájának mennyezetét. A mennyezetkép témája: a fény diadala a sötétség felett. A kompozíció öt tablóból állt volna, a központi jelenetet az egyetem négy fakultását jelképező festmények vették volna körül. A központi képet és a teológia megjelenítését Matsch-ra bízták, a filozófiai, az orvosi és a jogtudományi fakultás dicsőségét és társadalmi hasznosságát pedig Klimtnek kellett festőileg megfogalmaznia. A művek és az általuk felkorbácsolt viták művészettörténeti elemzésére nem vállalkozunk, de lejegyezzük Klimt és a tudományos establishment összeütközésének rövid történetét két görög gyermekgyógyász és a British Medical Journal nyomán.

A bécsi Oktatásügyi Minisztérium 1894-ben bízta meg Klimtet a három kép megfestésével, ő azonban csak 1898-ban állt elő az első kép, a Filozófia vázlataival. Az 1900-ban kiállított festmény (http://www.abcgallery.com/K/klimt/klimt86.html) bal oldalán egymás fölé tornyosuló ruhátlan emberi alakok fölfelé hömpölygő folyama látható, tőlük jobbra ködbe burkolózó, álomittas, szfinxszerű lény, alul kicsiny női arc éles fényben, a Tudás szimbólumaként. Az egyetem professzorainak túlnyomó többsége zavarosnak érezte a kompozíciót és az abban kifejeződő gondolatokat, Klimt hónapokig támadások kereszttüzében állt.

Az indulatoktól fűtött bírálatok ellenére az orvostudomány témáját is hasonló szellemben dolgozta fel, ezt a munkát a Sezession-csoport 10. kiállításán, 1901-ben tárta a nyilvánosság elé. Itt is megjelenik a hömpölygő emberfolyam. Az egymásra tornyosuló, félig éber, félig alvó, születő és halálba hanyatló alakoktól balra ruhátlan nő, a lábánál újszülöttel – az Élet jelképe –, ezt ellenpontozza az emberfolyam közepén csontvázként ábrázolt Halál. Alul a gyógyítás istennője, Hügieia néz szembe a szemlélővel, karja körül Aszklépiosz kígyója tekereg, kezében vízzel telt kehely. Az Élet és az emberfolyam között nincs más kapcsolat, mint két kinyúló kar, és a nekik hátat fordító Hügieiáról sokkal könnyebb a gyógyítás mesterségének tehetetlenségére asszociálni, mint a prevenció és a terápia korszakalkotó eredményeire, melyekre oly büszkék voltak a korabeli bécsi orvosprofesszorok. A vitriolos tollú Karl Kraus annak a véleményének adott hangot, hogy a kaotikusan sodródó emberi testekkel a művész az állami kórházakban uralkodó állapotokat óhajtotta szemléltetni. Még a pornográfia vádja is fölmerült, bár ezt később ejtették.

A Jogtudomány 1903-ban került közönség elé. Fent, a nézővel szemben a törvény, az igazság és a jog istennői, alattuk, nekünk háttal, polipkarok ölelésében a büntető és bosszúálló hatalmuknak kiszolgáltatott bűnös. A kép ugyanolyan heves ellenérzéseket keltett, mint a másik kettő. A minisztérium tanácsadó bizottsága azt javasolta, hogy a vásznak ne kerüljenek fel az aula mennyezetére, hanem a modern művészetek múzeumának állandó kiállításán mutassák be azokat, mire Klimt lemondta a megbízást, és közölte, hogy műveit meg akarja tartani. Az elmérgesedő vita azzal végződött, hogy Klimt visszavásárolta a képeket gazdag támogatója, August Lederer segítségével, aki a támogatásért cserébe megkapta a Filozófiát. Az Orvostudományt és a Jogtudományt 1911-ben Klimt barátja, Koloman Moser vásárolta meg.

Klimt 1918-ban, a spanyolnátha járvány idején meghalt. Mivel meghalt Moser is, az Orvostudományt az Österreichische Galerie vette meg, a Jogtudomány pedig a Lederer család birtokába került, melynek zsidó származása miatt 1938-ban „árjásították” a Filozófiát és a Jogtudományt, és a három „fakultáskép” 1943-ban együtt szerepelt az Österreichische Galerie kiállításán. (Érdekes módon a modern művészetekkel egyébként hadilábon álló náci kultúrpolitika Klimt műveire nem sütötte rá az elfajzott művészet bélyegét.) A kiállítás után az alsó-ausztriai immendorfi kastélyba költöztették az alkotásokat, hogy biztonságban legyenek. A cseh határ közelében lévő kastélyt a visszavonuló SS-csapatok 1945 májusában felgyújtották, csak azért, hogy ne kerüljön ellenséges kézre. Más műkincsekkel együtt 13 Klimt-kép is megsemmisült, köztük a fakultások három ábrázolása. A háromból két festményről csak vázlatok és gyenge minőségű fotók maradtak fenn, az Orvostudomány olajjal készült előtanulmány formájában, Hügieia alakja színes fényképen is fennmaradt.

Sem Klimt, sem a bécsi egyetemi karok háborgó professzorai nem sejthették négy évtizeddel korábban, hogy a fény győzelmének ünneplésére rendelt festmények sorsában a sötétség diadala fog beteljesülni.

Klimt minden volt, csak lázadó nem, a fakultásképekben mégis nyíltan szembefordult megrendelői és közönsége elvárásaival. Vajon miért? A magyarázat egyik fele az az életrajzi adat lehet, hogy 1892-ben rövid időn belül elvesztette apját és Ernst öccsét, majd ő maga mély depresszióba zuhant. A további részmagyarázatok talán a schopenhaueri léttragikum gondolatából indulhatnak ki, bemutathatják ezeket a Klimt-festményeket Nietzsche művének, A tragédia születésének illusztrációiként, vagy felépíthetők arra a tézisre, hogy Klimt is az ösztönén feltárásán munkálkodott pályájának fordulópontján, ugyanazokban az években, amikor Freud az Álomfejtést, A mindennapi élet pszichopatológiáját és a szexualitás elméletéről szóló Három értekezés…-t jelentette meg. Ezeknek az összefüggéseknek a kibontása azonban már túlmutatna az Orvostudomány témáján és az orvostudomány kompetenciáján.

 

Ajánlott irodalom:

Hanák Péter: Reflexiók a századforduló bécsi és budapesti kultúrájáról. 

Hanák Péter: Miért „fin de siècle”? 

 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.