hirdetés

Koronária plakkok és koszorúsér szűkület

Egy retrospektív vizsgálat szerint a koronária plakkok tömege pontosabban utal a kardiovaszkuláris kockázatra, mint a koronáriák szűkülete.

hirdetés

Egy közelmúltban végzett retrospektív vizsgálatban Dr. Martin Bødtker Mortensen (Aarhus University Hospital, Aarhus, Dánia) és munkatársai a Western Denmark Heart Registry-ből több mint 20.000, panaszok miatt diagnosztikus koronária-CT-n átesett beteget követtek 4 éven keresztül, és figyelték a súlyos kardiovaszkuláris események (halál, szívinfarktus, stroke) alakulását. Eredményeik szerint a koszorúserek plakkjainak mérésén alapuló „koronária artéria calcium” (CAC) érték pontosabban jelzi a beteg várható kardiovaszkuláris kockázatát, mint az a koszorúér sztenózis megléte és mértéke. Ennek alapján a betegeket a CAC értékek alapján kell primer, illetve szekunder prevencióban részesíteni, míg ennek szükségességét a korábbi irányelvek annak alapján határozták meg, hogy van-e obstrukció a koszorúsereken. Úgy látták, hogy az elzáródással nem járó CAD hasonló kockázattal jár, mint az igazolt elzáródásos koronária betegség. Azt gondolják, hogy az obstruktív CAD mellett kissé nagyobb a kockázat, mint a nem obstruktív CAD mellett, azért, mert nagyobb az atherosclerotikus lerakódás mennyisége. Ha az atherosclerozis mennyisége szerint csoportosították a betegeket, azt látták, hogy az obstruktív és a nem obstruktív CAD mellett azonos a betegek kockázata.

A fenti tanulmány JACC-ban történt decemberi megjelenéséig úgy gondoltuk - kommentálta az eredményeket Dr. Arbab-Zadeh ((Johns Hopkins University School of Medicine, Baltimore) –, hogy a CV-eseményeket az iszkémia működteti, de világossá vált, hogy az iszkémia csak az atherosclerosis kiterjedésének jelzője. Ismert, hogy a CV kockázat a koronária plakkok szaporodásával egyre növekszik, de a lerakódott kalcium értéke az obstrukcióhoz képest további értékes információt közöl a kockázatról. A tanulmány egyértelműen kimutatta, hogy nincs iszkémiás „küszöb”, ahol a kockázat az enyhétől indul, és az atherosclerosis mértékével egyre növekszik, de mára ez az évtizedes elképzelés megdőlt.

A szerzők rámutatnak arra, hogy mostani adataik megegyeznek azokkal a régi megfigyelésekkel, melyek szerint az atherosclerosis tömege az, ami a kockázat szempontjából nagyon fontos. Segíthet megérteni azt, hogy stabil angina miatt revaszkularizált betegeknél miért nem szűnik meg a szívinfarktus és a szívhalál kockázata – mint azt a COURAGE, a FAME-2 és az ISCHEMIA vizsgálatokban látták. Ennek oka, hogy a „sztenózis önmagában csak kevéssé befolyásolja a kockázatot – szemben az atherosclerotikus tömeggel.” Mortensenék vizsgálatában a CV események kb. 65%-a olyan betegeknél fordult elő, akiknél CT-angiográfiával nem volt obstruktív koronária betegség kimutatható. CAD-re utaló tünetek miatt 23.759 betegnél történt CT-angiográfia 2008 és 2017 között: 5043 betegnél (21,1%) obstrukció volt kimutatható, 18.716 betegnél (78,8%) viszont nem volt szűkület. A 4,3 éves átlagos követés során a betegek 4,4%-ánál jelentkezett jelentős CV esemény (csak a CTA után legalább 90 nappal későbbi eseményeket jegyezték fel, mivel a revaszkularizációval összefüggő szövődményeket nem akarták számításba venni).

Az események kockázata a CAC-érték nagyságával és az obstruktív koronáriák számával egyre emelkedett. A jelentős CV események 1000 fő/év száma 0-ás CAC-score esetén 6,2 beteg volt, közülük 87%-ban nem volt kimutatható CT-angiográfiával koronária betegség (CAD), 7%-uknál nem obstruktív, 6%-uknál obstruktív koronária betegség állt fenn. Amennyiben a CAC-score >100-399 volt, az ennek megfelelő arány 17,5 beteg volt a 0 CAC score-hoz képest (HR: 1,7, 95%CI 1,4-2,1). Ha a betegek CAC-score-ja 1000 fölött volt, 1000 beteg/évenként 42,3 eseményre kell számítani, a HR már 3,4-nek adódott (95%CI 2,5-4,6) a 0-hoz képest. Még magasabb CAC-score esetén minden betegnél CT-angiográfiával koszorúér-betegség volt kimutatható, 17%-ban nem obstruktív, 83%-ban obstruktív. Az obstruktív koronáriák számának függvényében alakultak ki súlyos CV-k. Ha nem volt CAD, 6,1 esemény alakult ki/1000 személy/évenként. De 12,3 volt a nem obstruktív betegség esetén (HR 1,3, 95%CI 1,1-1,6), a három eret érintő obstruktív betegségnél 34,7, =HR2,9, 95%CI 2,2-3,9) a nem CAD-osokhoz képest.

A CAC-score szerint csoportosították e betegeket (0, 1-99, 100-399, 400-1000, >1000), akkor az látszott, hogy az obstruktív CAD-hoz egyik csoportban sem volt magasabb a súlyos CV események kockázata. Minden alcsoportban (CAD egy-, kettő-, három éren) azonos eredményeket láttak, ha a CAC-score szerint osztályozták a betegeket. A súlyos CV-események kockázata nem növekedett obstruktív CAD-ban az életkor szerinti feldolgozásban, vagy az angiográfia utáni 90 napon belül végzett revaszkularizációs betegek kizárása után. Mortensen véleménye szerint a CAD-ra utaló jelek esetén először egy CT-angiográfiát kell végezni, ami értékes információkat nyújt a diagnózisról és a beteg prognózisáról. Magasabb atherosclerosis score esetén agresszívabb preventív kezeléseket kell bevetni, akár van obstruktív betegség, akár  nincs. Dr. Zader szerint az ilyen betegek ellátásának első lépése a CTA. A továbbiakban a „terheléses teszt” már nem adekvát, mert csak későbbi stádiumban észleljük a betegséget, amikor már elszalasztottuk azt a lehetőséget, hogy tudjunk tenni az atherosclerosis ellen.

A tanulmányhoz írt szerkesztőségi közleményben szerint a primer és szekunder prevenció meghatározásához a CAC és a CTA méréseket eredményeit is figyelembe kell vennünk a beteg koronária artériáiban lévő plakkok tömegének meghatározása mellett. Dr. Todd C. Villines és dr. Patricia Rodrigez Lozano (University of Virginia Health System, Charlottesville) a vizsgálat korlátjaként említik, hogy a szerzők a CAC-ot az ≥50% sztenózissal hasonlítják össze és nem a megfelelő koronária CTA-val, és nem használják a koronária plakkok többféle, jól meghatározott számítását sem, melyeket CTA vizsgálatokban már rutinszerűen alkalmazunk, és amelyek sztenózis értékhez kizárólagos meghatározásához képest egyértelműen javítják a koronária CT révén becsült prognózis pontosságát. Nem végeztek továbbá plakk mennyiségi meghatározást sem a koronária CTA közben. A szerkesztőségi közleményükben hangsúlyozzák, hogy a CAC becsülésére a kontrasztanyag nélkül végzett CT panaszokkal rendelkező betegeknél önmagában nem javasolt. A legtöbb tanulmányban igazolták, hogy a koronária CTA vizsgálat pontosan kimutatja sztenózist, azonosítja a koronáriák összes (meszes és nem meszes) atherosclerotikus elváltozását, prognosztikai pontossága jelentősen nagyobb a CAC-énál, amennyiben olyan betegek tünetei esetén végezzük, akik előzetesen nem voltak koronária-betegek. 

Források:

Stiles S. Calcium burden drives CV risk whether coronary disease is obstructive or not. Medscape Medical News. December 07, 2020.

Mortensen MB, Dzaye O, Steffensen FH, et al. Impact of plaque burden versus stenosis on ischemic events in patinets with coronary atherosclerosis. J Am Coll Cardiol. 2020 Dec, 76(24):2803–2813

Villines TC, Lozano PR. Transitioning from stenosis to plaque burden in the cardiac CT era: the changing risk paradigm. J Am Coll Cardiol. 2020 Dec, 76(24):2814–2816

 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.