Major depresszió és bél mikrobiom

A major depresszív zavar (MDD, major depressive disorder) a mai álláspont szerint nem egyszerűen bizonyos eseményekre adott mentális reakció, hanem biológiai eredetre vezethető vissza. Ebben az irányban indultak el a kutatások is, melyek eredményeként bizonyítékot találtak arra, hogy MDD fennállásakor zavar figyelhető meg a bél mikrobiomban.

A Science Advances című lapban nyilvánosságra hozott kutatásban 311 székletmintát vizsgálták: 156 minta MDD-betegtől, míg 155 minta depresszióban nem szenvedő kontrollszemélytől származott. A mintákat genetikai analízisnek vetették alá a mikróbák, illetve a mintában található más összetevők azonosítása céljából. Ezen túlmenően gázkromatográfiás-tömegspektrometriás vizsgálatra is sor került.

A kutatók a minták egyes komponenseiben különbségeket mutattak ki attól függően, hogy MDD-betegtől vagy kontrollszemélytől származtak-e. Egészen pontosan 47 baktériumfajt találtak különbözőnek, ezen túlmenően a székletmetabolitokban 50, a bakteriofágokban 3 eltérés mutatkozott a betegek és a kontrollszemélyek között. MDD-betegeknél magasnak találták a Bacteroides speciesbe tartozó baktériumok szintjét, míg ugyan ezek a minták az átlagosnál kisebb mennyiségben tartalmaztak az Eubacterium és Blautia specieshez tartozó baktériumokat. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy az MDD bél mikrobiom zavaraival társul. A szerzők azt is megjegyzik, hogy a Bacteriodes mikrobiomban mérhető magasabb koncentrációi talán magyarázatot adhatnak arra is, hogy MDD kapcsán miért emelkedett a citokinek szintje, illetve miért áll fenn magasabb szintű gyulladásos állapot, mint az átlagpopulációban.

A szerzők kifejtik, hogy mostani megfigyeléseik alapján az MDD diagnózisának jeleneleg interjúk segítségével történő felállítása talán kiegészülhet újabb módszerekkel is. A most közzétett eredmények felvetik, hogy az MDD szűrési eljárásai közé esetleg bekerülhet a bél mikrobiom bizonyos elemeinek objektív meghatározása is.