Probiotikumokkal enyhíthetők a depressziós tünetek

Egy jelenleg is zajló vizsgálat a prebiotikumok és probiotikumok hatását tanulmányozza a depresszió és szorongás tüneteire. A BMJ Nutrition, Prevention & Health című lapban nyilvánosságra hozott eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a probiotikumok – önmagukban vagy prebiotikumakkal együtt szedve – segíthetnek csökkenteni a depressziós tüneteket. Ugyanakkor sem a prebiotikumok, sem pedig a probiotikumok nem befolyásolják statisztikailag szignifikáns mértékben a szorongást. Ezen túlmenően, a prebiotikumok önmagukban nem hatásosak a szorongás vagy depresszió enyhítésére.

A National Institute of Mental Health definíciója szerint a depresszió olyan hangulatzavar, melynek tünetei legalább két héten keresztül állnak fenn és igen sokszínűek lehetnek: előfordulhat szomorúság, düh, ingerlékenység, értéktelenség vagy bűntudat érzése, illetve reménytelenség. Nem ritka, hogy a beteg elveszíti érdeklődését korábban élvezettel űzött hobbija vagy egyéb tevékenységei iránt, fáradt, nehezen összpontosít, alvászavartól szenved, netán öngyilkossági gondolatai támadnak.

Az Egyesült Államok felnőtt lakossága körében 7%-ra teszik azok arányát, akiknél az elmúlt évben legalább egy major depressziós epizód jelentkezett. A depresszió létrejöttében számos tényezőnek tulajdonítanak szerepet, köztük biológiai, genetikai, környezeti vagy pszichológiai faktoroknak, illetve ezek bármely kombinációjának.

A legújabb kutatások szerint a depresszió és egyéb mentális zavarok kialakulásában szerepet játszhat a bélrendszeri mikrobiom és a központi idegrendszer között összeköttetést teremtő bél-agy tengely. A szakértők feltételezik, hogy a bél mikrobiomjának eltérései a bél-agy tengelyen keresztül hatással lehetnek bizonyos központi idegrendszeri betegségek, köztük egyes mentális zavarok kialakulására. A prebiotikumok és probiotikumok pedig köztudottan fontos szerepet játszanak a bélrendszer egészségének és funkciójának fenntartásában.

Mindezek fényében a most megjelent áttekintő közlemény szerzői arra keresték a választ, hogy a prebiotikumok és probiotikumok képesek lehetnek-e enyhíteni a depresszió és szorongás tüneteit.

A kérdés megválaszolására a témában 2003 és 2019 között angol nyelven megjelent szakirodalmi adatokat tekintették át. Olyan vizsgálatok adatait gyűjtötték ki, melyekben 18 éves vagy annál idősebb személyek vettek részt, klinikailag diagnosztizált szorongás vagy depresszió állt fenn náluk, és étrendi prebiotikum- vagy probiotikumpótlásban részesültek. A fenti kritériumoknak hét közlemény felelt meg, ezek adatainak összegzett elemzését végezték el.

Azt találták, hogy bár az elemzésbe bevont vizsgálatok között lényeges különbségek mutatkoztak, ami megnehezíti a direkt összehasonlítást, egyértelműen igazolható a diétás probiotikus intervenció pozitív hatása a depresszió tüneteinek csökkenésében. Az elemzett vizsgálatok mindegyikében olyan probiotikumokat adtak, melyek egy vagy néhány probiotikus törzset tartalmaztak. A dózis 2 és 20 milliárd kolóniaformáló egység (CFU) között változott. Összehasonlításképpen: 100 gramm élőflórás joghurt 100 millió mikróbát tartalmaz grammonként, ami 10 milliárd probiotikus baktériumnak felel meg, de ugyanennyi van 10 gramm kimchiben is.

A hét vizsgálatban 12 különböző baktériumtörzset tanulmányoztak a Firmicutes és Actinobacteria csoportból. A tabletták a Lactobacillus és Bifidobacteria különböző specieseit tartalmazták. A 12 baktériumtörzs egy kivételével összefüggésbe volt hozható a depresszió súlyosságát mérő paraméterek javulásával – akár önmagukban, akár más probiotikus baktériummal együtt alkalmazták őket. A L. plantarum 299v volt az egyetlen olyan tesztelt baktérium, amely nem befolyásolta a depresszió pontszámait, ugyanakkor hatással volt a kognitív tesztek eredményére. Ez a baktérium a kimchi gyakori alkotóeleme. Az adatok azt is jelzik, hogy jó hatású a prebiotikum és probiotikum kombinációja, noha a prebiotikumok önmagukban nem fejtettek ki szignifikáns hatást. Bár a kombináció hatásosnak mutatkozott a depresszió tüneteinek enyhítésében, a szorongásos tüneteket nem csökkentette.

A szerzők elemzésük gyengéjeként említik, hogy a vizsgálatok módszertanukat és célkitűzéseiket tekintve lényegesen különböztek egymástól, viszonylag kevés résztvevő bevonásával zajlottak, és nagyon rövid volt az utánkövetési idő is. Az első tapasztalatok mindenesetre ígéretesek, és a jövő feladata lesz a bélmikrobiom és a mentális egészség közötti összefüggések pontosabb elemzése.