Napi kannabiszhasználat: rosszabb iskolai eredmények, több öngyilkosság

A kutatók három olyan nagy utánkövetéses vizsgálat betegadatait elemezték, melyekben összesen 3765-en vettek részt. Azt találták, hogy a napi rendszerességű kannabisz szívása 63 százalékkal növeli a középiskolából kimaradás esélyét. „Ezen túlmenően a napi használóknál fennáll a későbbi kannabiszfüggőség veszélye is, a kockázatnövekedés 18-szoros. Az egyéb tiltott szer használatának veszélye ugyanakkor 8-szorosára emelkedik” – részletezi az eredményeket Edmund Silins, a sydney-i Drog- és Alkoholkutató Központ munkatársa.

A szerzők egyértelműen bizonyítottnak látják, hogy a kannabiszhasználat intenzitása és az iskolai tanulmányok abbahagyásának valószínűsége egyenes arányban áll egymással. Ez a szoros összefüggés az esetleges befolyásoló tényezők (pl. életkor, nem, etnikai hovatartozás, szocioökonómiai státusz, mentális betegségek) figyelembe vételét követően változatlanul fennállt – írják a Lancet Psychiatry című lapban.

A résztvevőket öt csoportba sorolták a kannabiszhasználat intenzitása szerint: soha nem használják; nem minden hónapban használják; havonta vagy annál sűrűbben használják; hetente vagy annál sűrűbben használják; illetve naponta használják. A kannabiszt soha nem fogyasztókat tekintették kontrollcsoportnak.

„A mi figyelmünk elsősorban a napi használók adataira irányult, mivel ők képezik a legextrémebb csoportot, és e csoport elemzése a legfontosabb, mivel itt a legnagyobb az esély arra, hogy az érintettek kitartanak szenvedélyük mellett, mely később okoz problémákat.”

A befolyásoló tényezők szerinti korrekciót követően a vizsgálók nem találtak összefüggést a napi kannabiszhasználat és akár a függőség, akár a depresszió között. Eredményeiket azért tartják különösen relevánsnak, mivel a jogi környezet számos országban a legalizálás irányában mozdul el.

„Az eredmények alapján a kannabiszra vonatkozó szabályozás bármifajta reformja előtt alapos elemzés szükséges, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a szabálymódosítás nyomán csökken a serdülőkorúak kannabiszhasználata, és kivédhetők a serdülőkori fejlődésre gyakorolt káros hatások” – hangsúlyozza Dr. Silins.

A szerzők ugyanakkor kiemelik munkájuk gyengéit is. Például az adatgyűjtés önbevallás alapján történt, „ami teret engedhetett annak, hogy a társadalmilag elvárt válaszok torzíthatták az eredményeket, e torzító hatás erőssége az életkortól függően változhat”.

A közleményt kísérő szerkesztőségi kommentárban dr. Merete Nordentoft, a koppenhágai Mental Health Center szakembere aggodalmakat fogalmaz el azzal kapcsolatban, hogy a kannabisz és az alacsonyabb iskolai végzettség közötti összefüggést nem befolyásolják-e társadalmi-anyagi tényezők, vagyis hogy a kannabiszhasználat nem egy már egyébként meglévő hátrány egyik megjelenési formája-e, vagy valódi ok-okozati korreláció áll-e fenn a kannabisz és az iskolai teljesítmény között.

A három ausztrál és új-zélandi vizsgálat adatai egyértelmű dózisfüggő korrelációt igazolnak a kannabiszhasználat gyakorisága és a magasabb iskolai végzettség megszerzésének képessége között” – írja dr. Nordentoft.