Nőkben jóval gyakoribb az Alzheimer kór

A Cornell egyetem (New York City) munkatársainak 2020. június 24-én a Neurology online kiadásában megjelent kutatási eredményei szerint a hormonális változások mértéke előre jelzi, hogy kinél fognak elváltozások bekövetkezni az agyban.

Vizsgálatukba 121, átlagos kognitív funkciójú 40 - 65 év közötti résztvevőt (85 nőt és 36 férfit) válogattak be, akiket számos szempontból értékeltek. A klinikai, laboratóriumi, neurofiziológiai, vizsgálatok mellett feltártak életmódbeli tényezőket, valamint mérték a glukóz metabolizmust FDG (18F-fluorodeoxiglukóz)-PET-tel, illetve az béta amyloid (Aß) szinteket PiB (C-Pittsburgh B) PET-tel.

Az életkor, végzettség, APOE-gén státusz, családi anamnézis mellett értékelték több betegség (depresszió, diabetes mellitus, hiperlipidémia) és számos hormonális faktor (menopauza, pajzsmirigybetegségek) szerepét továbbá az életmód Alzheimer kórra (AD) hajlamosító kockázati faktorokat (dohányzás, táplálkozás, sport, intellektuális aktivitás) is felmérték. Megállapították, hogy a nők magasabb béta amyloid (Aß) szintjeinek, alacsonyabb glukóz metabolizmusának, kisebb agyi szürkeállomány- és fehérállomány volumenének (GMV és WMV) háttere a menopauzális státuszban keresendő.

A vizsgálat résztvevőinél értékelték az emlékezetet, a figyelmet, a nyelvi funkciókat, figyelembe vették az Alzheimeres családi anamnézist, a személyes életmódbeli faktorokat (dohányzás, sport, intellektuális aktivitás), a vaszkuláris kockázati faktorokat (hasi elhízás, magas vérnyomás, hiperlipidémia, inzulin-rezisztencia, diabetes), továbbá meghatározták a nőbetegeknél a részletes menopauzális státuszt (tünetek, hőhullámok, libidó-csökkenés, étvágybeli változások, kognitív problémák, stb.). Számos jól ismert AD biomarkert:  is mértek (Aß C-Pittsburgh B (PiB)-PET, 18F-fluorodeoxiglukózs (FDG)-PET, glukóz anyagcsere, szürke állomány és fehér állomány volumene (GMV és WMV) az MRI-n.

A férfiak és nők klinikailag és kognitív mérésekkel azonosak voltak, az ösztrogén-hiány hatásait a kognitív funkciókra neuropszichológiai próbákkal nehéz igazolni. Jól ismert, hogy felnőtt korban a nők számos kognitív területen jobban teljesítenek a férfiaknál (pl. a verbális memóriában), és ez akár a korai AD idején is megmaradhat. Az eltérő faktorokkal történt korrekció utáni eredmények szerint  azt tapasztalták, hogy a PiB Aß lerakódás 30%-kal nagyobb volt a nőknél, az FDG-vel mért cukor-anyagcsere viszont 22%-kal csökkent. Mind az agyi szürkeállomány, mind az agyi fehérállomány volumene is kisebb volt, a GMV volumen 11%-kal volt kisebb a nőkben, mint a férfiakban (0,73 cm³ vs 0,8 cm³), és hasonló különbség látszott az WMV tekintetében is (0,74 cm³ vs 0,82 cm³). A különbség az agy számos területén is igazolható volt. A PiB felvétel, az FDG felvétel, a GMV és a WMV tekintetében az életkor szerinti igazítás után a nők és a férfiak közötti különbség mindenütt szignifikánsnak (P<0,001) bizonyult. Igazolódott, hogy tünetmentes személyeknél az AD kockázatának kimutatására az agyi biomarkerek jóval érzékenyebbek, mint a kognitív próbák. A menopauza számos neurológiai tünettel jár (alvászavar, depresszió, kognitív zavarok – ezen belül is leginkább az emlékezetzavar), melyek mind az AD kockázati tényezői.

Bár minden nemi hormon hozzájárul az Alzheimer-kór kialakulásához, nőkben döntően az ösztrogén-szintek csökkenése okozza az AD-re utaló biomarker-eltéréseket. A szürkeállomány csökkenés különösen az agy ösztrogén-érzékeny területein kifejezett (jelentős mennyiségű ösztrogén receptor található a prefrontális cortexben, a hippocampusban, az amygdalában és a hátsó cortex cingularisban), ezért a középkorú nők vannak leginkább az AD veszélyének kitéve. A menopauzális státuszon kívül az esetleges hormonkezelések és hysterectomia szintén befolyásolja az agyi biomarker eltéréseket: jóval kedvezőbb a helyzet, ha a nőbeteg hormonpótló kezelésben részesül(t) vagy hysterectomián estek át. Pajzsmirigy működési zavar esetén is alacsonyabb a nők agyi MRI volumene, mint a férfiaké.

A hormonális faktorok előre jelzik, az agyi elváltozások bekövetkeztét, ezen belül a menopauzális státusz jelzi leginkább a női agy Alzheimerrel összefüggő változásait. A nemiséggel összefüggő agyi biomarker eltéréseket befolyásolják a hormonpótló kezelések, a hysterectomia és a pajzsmirigybetegségek is. Az idősödés mellett a női nem az oka a demencia leggyakoribb formájának, a késői kiindulású Alzheimer kórnak: az AD demenciában szenvedő betegek kétharmada nő, több mint 60%-uk menopauza utáni életszakaszban. Tehát a korábbi vélekedéssel ellentétben nem azért van több AD-s beteg a nők között, mert tovább élnek, mint a férfiak, hanem mert a női nem a betegség igen fontos kockázati faktora. De növeli a kockázatot a többi között a családi anamnézis, az APOE genotípus, a depresszió, a stroke, a diabetes, az életmód és bizonyos egyéb hormonhatások is.

Források:

1. Anderson P. Higher rate of Alzheimer's in women explained? Medscape Medical News. June 26, 2020.

2. Rahman A, Schelbaum E, Hoffman K, et al. Sex-driven modifiers of Alzheimer risk. A multimodality brain imaging study. Neurology. First published June 24, 2020, DOI: https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000009781