A korai Alzheimer-kór jelei a retinán
Állatkísérletes modellben olyan képalkotó technikát fejlesztettek ki, mely képes kimutatni a retina textúrájában már az Alzheimer-kór korai stádiumában kialakuló elváltozásokat.
Az Alzheimer’s Association adatai szerint csak az Egyesült Államokban 5 millió 65 évesnél idősebb Alzheimer-kóros beteg él. A népesség öregedését is figyelembe véve ez a szám 2050-re várhatóan körülbelül 13,8 millióra emelkedik. Mindezek fényében alapvető jelentőségűek lennének a progresszió lassítását célzó korai beavatkozások, ám a definitív diagnózis felállítása a korai stádiumban nem könnyű. Egyelőre nem állnak rendelkezésre biomarkerek az Alzheimer-kór korai felismerésére. Ehelyett a diagnosztika jórészt a kognitív hanyatlás észlelésén és esetenként a képalkotó vizsgálatok leletein alapul.
A durhami Duke Egyetem mérnökei nemrégiben két, már korábban is alkalmazott technika ötvözésével új módszert fejlesztettek ki az Alzheimer-kór már korai stádiumában a retinán megjelenő elváltozások kimutatására. A Scientific Report által közzétett módszert eddig csak állatkísérletekben tesztelték, de a kutatók reményei szerint alapját képezheti egy humán körülmények között is alkalmazható, viszonylag olcsó, impakt, könnyen kivitelezhető szűrővizsgálatnak.
A szem ideghártyája voltaképpen a központi idegrendszer „kihelyezett” elemének tekinthető, ennél fogva betekintést nyújt az agy állapotába. Korábbi kutatások igazolták, hogy korai Alzheimer-kórban a retina elvékonyodik, ám a retina elvékonyodása természetes öregedés vagy egyéb kórképek (pl. Parkinson-betegség, glaucoma) jele is lehet.
A módszer lényege a retinavastagság mérése optikai koherenciatomográfia (OCT, optical coherence tomography) segítségével, mely keresztmetszeti képet alkot az ideghártyáról. Az OCT hátránya ugyanakkor, hogy a berendezések különbözősége miatt nem mindig ad egyértelmű eredményeket. E hátrányok kiküszöbölésére a Duke Egyetem kutatói az OCT-t szögfeloldású alacsony koherenciájú interferometriával (a/LCI, angle-resolved low-coherence interferometry) kombinálták, mely a retina fényszóró képessége alapján térképezi fel az ideghártya morfológiáját.
Ezzel az új képalkotó módszerrel Alzheimer-kór egérmodelljében arra derült fény, hogy a retina legfelső rétege durvább és rendezetlenebb, mint a betegségben nem szenvedő állatoké. Más vizsgálatokban azt találták, hogy az Alzheimer-kórra jellegzetes plakk-képződés nemcsak az agyban, hanem a retinában is jelen van. Talán ezekkel a plakkokkal magyarázható, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek retinája durvább és változatosabb textúrájú.
„Bízunk benne, hogy eddigi adataink alapján könnyen használható és olcsó vizsgálóberendezést tudunk létrehozni, mely nemcsak rendelői körülmények között működtethető, hanem például gyógyszertárakba is telepíthető az Alzheimer-kór szűrésére – véli Adam Wax professzor, a közlemény rangidős szerzője. – Pusztán OCT segítségével nem kaphatunk teljes képet a retina textúrájáról és struktúrájáról. Egyidejűleg van szükségünk mindkét technikára, éppen ez jelenti a legfontosabb innovációt az új képalkotó módszerben. Széles körű alkalmazásával már korán fény derülhet az Alzheimer-kórra, így mód nyílik a korai beavatkozásra, ezáltal a kognitív hanyatlás progressziójának lassítására.”
A jelenleg használatban lévő OCT berendezések nagyméretűek és drágák. Az új berendezés a hagyományos OCT 27 kilogrammos tömegével szemben nem egészen 2 kilogramm, ára pedig kevesebb mint a jelenlegi berendezések egyharmada.
A klinikai alkalmazás előtt azonban igazolni kell, hogy a multimodális képalkotó módszer megbízhatóan képes differenciálni az Alzheimer-kór okozta retinaelváltozásokat a retinát érintő más kórképektől és a természetes öregedés következményeitől.
