Stressz és kognitív hanyatlás

Az emelkedett stresszszintű egyéneknél a kongnitív zavarok mellett magasabb volt a cukorbetegség, a magas vérnyomás és más szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázata is. De a stressz még az egyéb kockázati tényezőkkel történt korrekciót követően is a kognitív hanyatlás független előrejelzője maradt.

Az egyesült államokbeli országos kohorszvizsgálat kimutatta, hogy a stressz és a kogníció kapcsolata hasonló volt a fekete és fehérbőrű embereknél, és a kontrollált stressz esetén kisebb valószínűséggel fordult elő kognitív károsodás, mint a nem kontrollált vagy új stressz esetén.

A JAMA Network Openben március 7-én online közzétett dolgozatban Dr. Ambar Kulshreshtha (Emory University, Atlanta, Georgia) és munkatársai - az Egyesült Államok lakosságának 45 éves és annál idősebb fekete-fehér lakosainak populációalapú kohorszának- a Reasons for Geographic and Racial Differences in Stroke (REGARDS) adataiból vett mintát elemezték.

A résztvevők vizsgálatba vonásukkor, 2003 és 2007 között, majd körülbelül 11 évvel ezt követően  kérdőívet töltöttek ki a stressz szintjükről. A vizsgálat 24.448 résztvevőjének (41,6% fekete) 22,9%-a számolt be emelkedett stresszszintről. A magasabb stresszhelyzetnek kitettek között több volt a fiatalabb, a nő, a fekete bőrű személy, a dohányos, a magasabb a testtömeg-indexű, a kevésbé iskolázott és a fizikailag inaktív, az alacsonyabb családi jövedelmű, és a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőivel, például magas vérnyomással, cukorbetegséggel és diszlipidémiával élő.

Magasabb stressz szint esetén 37%-kal nagyobb valószínűséggel fordult elő gyenge kognitív képesség a szociodemográfiai változókhoz, a kardiovaszkuláris kockázati tényezőkhöz és a depresszióhoz való igazítás után (aOR, 1,37; 95% CI, 1,22–1,53). Nem volt szignifikáns különbség a fekete-fehér résztvevők között.

A kutatók dózis-válasz összefüggést is találtak, a legnagyobb kognitív hanyatlást azoknál az embereknél tapasztalták, akik mindkét időpontban magas stresszről számoltak be, illetve azoknál, akiknél új stressz jelentkezett a követés során (aOR, 1,16; 95% CI, 0,92–1,45) azokhoz képest, akik oldott feszültséggel (aOR, 1,03; 95% CI, 0,81 - 1,32) vagy feszültség nélkül éltek (aOR, 0,81; 95% CI, 0,68 - 0,97). Az észlelt stressz 1 egységgel történő változása a kognitív károsodás kockázatának 4%-os növekedésével járt a szociodemográfiai változókhoz, a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkhöz, az életmódbeli tényezőkhöz és a depressziós tünetekhez való igazítást követően (aOR, 1,04; 95% CI, 1,02–1,06).

Bár a tanulmány nem tárta fel a stresszt és a kogníció kapcsolatának mechanizmusaira, rámutat arra, hogy a stressz a kognitív hanyatlás potenciálisan módosítható kockázati tényezője. Azt sugallja, hogy a klinikusoknak, különösen az alapellátó orvosoknak a rutinvizsgálatok során szűrniük kellene a betegeket a stressz szempontjából is, az agy jövőbeli egészsége érdekében.

A tanulmányt a National Institute of Neurological Disorders and Stroke, a National Institutes of Health és a National Institute on Aging finanszírozta

Forrás:

Kulshreshtha A, Alonso A, McClure LA, Hajjar I, Manly JJ, Judd S. Association of Stress With Cognitive Function Among Older Black and White US Adults. JAMA Netw Open. 2023;6(3):e231860. doi:10.1001/jamanetworkopen.2023.1860