Étkezés napi 8 órás időablakban

Az étkezés 3 hónapon át tartó egy 8 órás periódusra történő korlátozása egy randomizált, kontrollált vizsgálat előzetes eredményei szerint javítja a túlsúlyos vagy elhízott betegek esetén legalább egy éven keresztül megmaradó testsúlycsökkenést eredményez, függetlenül az étkezési ablak időzítésétől.

Az időbeli korlátozással történő étkezés során az evésre lehetőséget adó és az étkezés nélküli időszakoka váltogatjuk. Ez a diéta nem arra koncentrál, hogy mit együnk, hanem arra, hogy mikor együnk. A 16/8-as időszakos böjt azt jelenti, hogy csak egy nyolc órás időablakon belül szabad étkezni, majd a fennmaradó 16 órában nem.

A spanyolországi Malagában a European Congress on Obesity (ECO) 2025 során bemutatott egyik tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a 8 órás étkezési ablak időzítése talán nem olyan kritikus, mint korábban gondolták, ami rugalmasságra utal a megvalósításban. Jonatan Ruiz és munkatársainak ezt megállapító egy korábbi randomizált, kontrollált vizsgálat kiterjesztése, amely rövid távon (12 hetes követés) három különböző ütemezésben mutatta ki az időszakos böjt előnyeit.

Az „alacsony költségű és fenntartható”

Ruiz és munkatársai 99 túlsúlyos vagy elhízott felnőtt (50% nő; átlagéletkor 49 év; átlagos BMI 32) granadai lakost követtek 12 hónapon át. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be a négy csoport egyikébe, akik 12 héten át a következő étkezési szokást követték: szokásos, ≥ 12 órás étkezési ablak; korai (reggel 10:00 óra előtt kezdődő 8 órás étkezési ablak); késői (13:00 óra után kezdődő 8 órás étkezési ablak); vagy önválasztásos (a résztvevők maguk választhatták meg a 8 órás étkezési ablakot).

Minden csoport részt vett egy mediterrán étrendről szóló oktatási programban is az egészséges táplálkozás ösztönzése érdekében. A kutatók a vizsgálat kezdetén, a 12 hetes beavatkozás után, valamint 12 hónappal a beavatkozás befejezése után megmérték a résztvevők testsúlyát, valamint a derék- és csípőkörfogatát.

A beavatkozás után a megszokott étkezést követő csoport tagjainak testsúlya átlagosan -1,4 kg-mal (-1,5%) csökkent, a szakaszosan böjtötlő csoport tagjai szignifikánsan nagyobb súlycsökkenést értek el: ez a korai csoportban átlagosan -4,2 kg (-4,5%) a késői csoportban, -3,1 kg (-3,5%) és a táplálkozási időablak kezdetét tetszés szerint választó csoportban -3,8 kg (-3,9%) volt.

Bár a szokás szerint étkező csoport is csökkent a derékkörfogat (-1,1 cm) és a csípőkörfogat (-1,4 cm) a 12 hetes beavatkozás után, a szakaszosan táplálkozó csoportok közül a korai csoportban szignifikánsan nagyobb mértékű derék- és csípőkörfogat-csökkenést tapasztaltak: átlagosan -4,1, illetve -4,6 cm-t. A késői táplálkozást csoport követő csoport szintén jelentős csökkenést ért el a derékkörfogat tekintetében (átlagosan -4,1 cm), de a csípő körfogatukban nem volt szignifikáns csökkenés (átlagosan -3,2 cm). A saját maguk választotta időablak szerint táplálkozóknál szintén csökkent a derék- és csípőkerület (átlagosan -3,7 és -3,6 cm), bár a csökkenés nem volt szignifikáns.

A beavatkozás befejezése után 12 hónappal mért előzetes eredmények azt mutatják, hogy a szokás szerinti étkezést követő csoportban átlagosan 0,4 kg (+0,5%) testsúlynövekedés volt tapasztalható. Ezzel szemben mind a korai, mind a késői csoportban sikerült szignifikánsan nagyobb súlycsökkenést megtartani (átlagosan -2,1% [-2,2 kg], illetve -2,0% [-2,0 kg]). Az étkezési időablakot saját maguk választotta csoportnak szintén nagyobb testsúlycsökkenést sikerült megtartania, mint a megszokottak szerint étkezők csoportjának (átlagosan -0,7% [-0,7 kg]), de ez statisztikailag nem volt szignifikáns.

Továbbá, a megszokott módon étkezők csoportjában a derékkörfogat +1,8 cm-es, a csípő körfogat +0,03 cm-es növekedést mutatott a 12. hónapban. Ehhez képest a késői csoportban mind a derék-, mind a csípő kerülete szignifikánsan alacsonyabb maradt (átlagosan -5,6, illetve -3,4 cm), mint a megszokott étkezési csoportban. És, bár statisztikailag nem szignifikánsan, a korai TRE csoport és az önválasztó TRE csoport is alacsonyabb értékeket mutatott a derék (átlagosan -0,5 és -1,3 cm) és a csípő kerületben (átlagosan -1,0 és -1,8 cm).

„A szakaszos böjtölés vonzó, alacsony költségű és fenntartható testsúlycsökkentő stratégia - különösen azon betegek számára, akiknek nehezükre esik a szigorú kalóriaszámlálás vagy a merev diétás terv, azonban hosszabb és nagyobb vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy ezeket az eredményeket különböző populációkban megerősítsük”- mondták a szerzők.

Forrás: ECO 2025