Telefonos reanimáció
Arizona államban telefonon keresztül irányított újraélesztés javítja a betegek túlélési esélyeit hirtelen szívmegállás esetén.
A JAMA Cardiology 2016. februári számában megjelent prospektív tanulmány arról számol be, hogy az Arizona államban bevezetett diszpécserképzés, ami a laikus hívót célzottan tájékoztatja a kardiovaszkuláris reanimációról, egyértelműen javította a laikusok által végzett újraélesztés sikerességét a szív- és érrendszer hirtelen leállása után.
A legtöbb laikus, aki hirtelen szívmegállás tanúja lesz, nem képes újraéleszteni a beteget, habár túlnyomó részük részt vett már elsősegély-tanfolyamon. A központilag irányított reanimáció, más néven telefonos újraélesztés célja a segítőkészség támogatása. Az American Heart Association (AHA) 2012-ben első ízben adott ki iránymutatást a telefonos irányítással végrehajtott kardiopulmonális reanimációval (TCPR) kapcsolatban. Az arizonai Egészségügyi Minisztérium megragadta az alkalmat, és továbbképzést szervezett a diszpécsereknek, akik a központban fogadják a segélykérő hívásokat. Az intézkedés hatékonyságát a Share-tanulmány (Save Hearts in Arizona Registry and Education) keretében vizsgálták.
A Bentley Bobrow (Egészségügyi Szolgáltatások Minisztériuma, USA, Arizona) által vezetett csapat 2334 segélyhívást elemzett, amelyek szívmegállással kapcsolatban érkeztek, és összefüggésbe hozhatók voltak a betegek klinikai adataival. A kutatók a TCPR-képzés megvalósítása előtti és utáni két időszakot hasonlították össze.
Az eredmények szerint a képzés után azon esetek száma, amikor TCPR-t végeztek, 44-ről 53 százalékra nőtt. Emellett az addig eltelt idő, amíg a laikusok az első mellkaskompressziót alkalmazták, 256-ról 212 másodpercre csökkent. Az esetet túlélő betegek száma 9-ről 12 százalékra emelkedett. Az összes érintett, aki később kedvező funkcionális eredménnyel hagyhatta el a kórházat, 5,6 százalékról 8,3 százalékra növekedett.
Bobrow a TCPR sikereként értékelte az eredményeket, ami viszonylag csekély anyagi ráfordítással nagyon kedvező hatást érhet el. Bobrow szerint első alkalommal mutatkozott meg, hogy az irányelvek ajánlásai a randomizált tanulmányokon túl, hétköznapi körülmények között is képesek javítani a hirtelen szívmegállás túlélési esélyeit.
Forrás: aerzteblatt.de