Vesedaganatok perkután ablációja
Egy új, népességi alapú vizsgálat szerint a 4 cm-nél kisebb és "kedvező elhelyezkedésű" vesedaganatok perkután ablációval is igen jó eredménnyel kezelhetőek.
Az évek múlásával, az öregedéssel természetes módon romlik a vesefunkció, tehát megtartása daganatos megbetegedésekben is igen fontos. A részleges nefrektómia, vagy a perkután abláció - amennyiben elvégezhető-, segít a vesefunkció megőrzésében. A daganat eltávolításának módjára vonatkozó döntést természetesen sok tényező befolyásolja. Elsőként a daganat mérete, annak elhelyezkedése, a beteg életkora, állapota és tűrőképessége, továbbá az adott intézmény urológusának és intervenciós radiológusának tapasztalata.
Radikális nefrektómiát nagy méretű, vagy többszörös tumor esetén végeznek, illetve olyankor, ha a beteg állapota miatt nem alkalmas a sokkal bonyolultabb és megterhelőbb részleges nefrektómiára. Ha a beteg részleges nefrektómiára idős kora és egyéb betegségei miatt nem alkalmas, a T1a stádiumú vesesejtes rák (RCC) megoldására a perkután ablációt is szóba jöhet. Radikális műtét javasolható akkor, ha a daganat befelé, a vesemedence felé terjed (ekkor a perkután abláció nehezen kivitelezhető), illetve ha pl. a vese elülső felszínén, a duodenumhoz közel van (mert akkor a duodenum a percután abláció során sérülhet). Ilyen helyzetekben fiatal és jobb állapotban lévő betegeknél radikális műtét javasolható, viszont az olyan betegeknél, akiknél bármelyik beavatkozás elfogadhatatlan kockázattal járna (tekintve, hogy a műtétek után -a perkután abláció után is- időnként második sebészeti beavatkozásra is szükség lehet), elegendő a rendszeres ellenőrzés és követés.
A korai RCC-ben végzett perkután ablációról viszonylag kevés közlemény lelhető fel. Ezek is leginkább retrospektív, kis esetszámú vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy a perkután abláció a részleges nefrektomiával azonos túlélési eredményekkel jár. Ezért Dr. Adam Talenfeld (radiológus, Weill Cornell Medical College and the New York-Presbiterian Hospital in New York) és munkatársai a 2018. június 26.-án az Annals of Internal Medicine online kiadásában megjelent közleményükben népességi alapú nagy meta-analízist végeztek a SEER (Surveillance, Epidemiology, and End Results) és a Medicare adatbázisainak segítségével. 2006 és 2011 között 4310, 66 évnél idősebb T1a RCC-ben szenvedő beteg adatait elemezték. 456 betegnél (11%) perkután abláció, 1748 betegnél (40%) részleges nefrektómia, 2106 betegnél (49%) radikális nefrektómia történt. A perkután abláció vs. részleges műtét 5 éves RCC-specifikus túlélése 95% vs 98% volt, az abláció és a radikális műtété 96% vs 95% volt. Az 5 éves teljes túlélés abláció után 77% (95%CI 74%-81%), a részleges műtét után 86% (95%CI 84%-88%) volt, az abláció után és a radikális műtét után 74% (95%CI 71%-78%) vs 75% ((95CI 73%-77%) volt. A beavatkozást követő 30 napon belül a nem urológiai szövődmények aránya 6% volt az ablációs csoportban, 29% a részleges nefrektómiás csoportban és 30% a radikális nefrektómiás csoportban. A beavatkozás utáni 31-365 napos intervallumban akut veseelégtelenség az abláció, a részleges műtét és a radikális műtét után a betegek 11%, 9% és 18%-ában alakult ki. A kardiovaszkuláris komplikációk aránya is hasonlóképpen alakult: 5%, 7% és 8% volt. A részleges műtétre tervezett betegcsoport 10%-ában műtét közben radikális nefrektómiára kellett váltani. A perkután ablációs betegcsoport 7%-ában egy éven belül ismételt ablációt kellett végezni.
A megfigyeléses vizsgálatok egyik problémája itt is megjelent: a SEER adatok nem számoltak a daganat elhelyezkedésével, tehát változatlanul a randomizált vizsgálatok jelentik a kutatások gold standardját.
Dr. J. Stuart Wolf Jr (Department of Surgery and Perioperative Care, Dell Medical School of the University of Texas, Austin) a tanulmányhoz fűzött megjegyzésében kifejtette, hogy a vizsgálat ismét megerősítette azt, hogy a perkután abláció fontos szerepet játszhat a kicsiny daganatok kezelésében. Természetesen tudni kell, hogy az eljárás csak kicsiny és "kedvező elhelyezkedésű' tumorok esetén alkalmazható, és ezt a műtét előtt a mindenképp tisztázni kell a betegekkel. A meta-analízis csak a 66 év fölötti betegek adatait értékelte, de fiatalabb betegek adatait is fel kellene dolgozni, akiknél elsősorban részleges, vagy radikális nefrektómia jön szóba.
Forrás:
