Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2018 július 23-26-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte. 

Az Amszterdami Orvosi Egyetem és Gyógyászati Központ közlése szerint csecsemők megugró halálozási rátája miatt azonnali leállításra került a STRIDER klinikai vizsgálat, melyben fejletlen magzatoknál szildenafil hatóanyaggal próbálták növelni a placenta vérellátottságát.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) engedélyt adott az első orálisan szedhető, középsúlyos-súlyos colitis ulcerosa kezelésére szolgáló készítményre (Xeljanz, tofacitinib).

Gasztroözofageális reflux betegségben (GERD) az elsőként választandó kezelés protonpumpagátló (PPI) alkalmazása. Ha ez nem eléggé hatásos, vagy ha a beteg nem tolerálja, alternatívaként az alginátok állnak rendel­kezésre. Tartósan fennálló refluxos panaszok és nem gyógyuló refluxos nyelőcsőgyulladás esetén alapos endoszkópos és funkcionális vizsgálatokra van szükség. A GERD nem nyelőcső eredetű tünetei gyakran nem reagál­nak a reflux elleni kezelésre. Az új adatok arra utalnak, hogy bonyolult hiperszenzitív szindrómákról van szó, melyekben a reflux csak egy a lehet­séges kiváltó okok közül.

Az FDA szeptember 14-én engedélyt adott a Mvasi (bevacizumab-awwb) biosimiler forgalomba hozatalára.

Hónapokkal ezelőtt megint hír lett a laikus médiában a meningokokkusz meningitisz okozta tragikus gyermekhalál. Ekkor hasított belém, hogy évekkel ezelőtt én is elkezdtem beoltatni a két gyermekemet, de melyik szerotípus ellen is? És emlékszem, hogy ismétlőoltásra is szükség van, de mikor? Elkéstem vele!? Egy szempillantás múlva rádöbbentem arra is, hogy a kullancsenkefalitisz elleni védőoltás emlékeztetőjét is elfelejtettem be­adatni nekik. A felelősebb gondoskodáshoz elegendő lenne egy telefonon futó alkalmazás telepítése. Erről szól az áprilisi mobile-health közlemény.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztikájában előnyös lehet, ha a jelenleginél következetesebben alkalmazzuk a légzésfunkciós vizsgálatokat – írja a CMAJ (Canadian MedicalAssociation Journal). 

Az m-TOR-gátlás mellékhatásaként a szájüregi nyálkahártya gyulladásos elváltozása, a sztomatitisz gyakran jelentkezik, amely befolyásolhatja a betegek terápiás együttműködését. A kemoterápiás mukozitisztől eltérő nyálkahártyatünetek ismerete, a beteg felkészítése, vezetése, az orális prevenció, a kialakult mellékhatások kezelése a daganatellenes terápia szerves része kell hogy legyen.

A rapamycin, majd célpontjának (mTOR) funkcióinak jobb megismerése egy bonyolult jelátviteli hálózat részleteinek feltárását tette lehetővé. Ennek áttekintése segít az mTOR-gátló kezelések mellékhatásainak hátterében zajló folyamatok megértésében. 

Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a digitális világ kiszélesedésével egyre színesebbé válik a betegellátás és a vele szervesen összekapcsolódó adminisztráció. A folyamatos, korszerű, magas színvonalon folytatandó betegellátás minden orvos és egészségügyi szakember jogos igénye. Az egészségügyben zajló, közelgő informatikai forradalomra tehát készülnünk kell!