A hypertonia egyik következménye a kognitív funkciók romlása. Az antihipertenzív kezelés neuroprotektív hatása egyértelmű, ám a kognitív funk­ciókra gyakorolt hatásáról kevesebb evidencia áll rendelkezésre

Az Alzheimer-kór az idegrendszer degeneratív betegsége, a demencia leg­gyakoribb oka. Biztos diagnózisa neuropatológiai, in vivo diagnosztiká­jában a biomarkerek használata javítja a specificitást. Bár betegségként említjük, de talán a szindrómához (tünetcsoport) áll közelebb, mivel számos jellemzőjében igen heterogén.

A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet me­móriazavar és lebenytünetek (afázia, agnózia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) alkotnak. A demens betegek száma Magyar­országon 150–300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leg­gyakoribb oka (akár 70%-ban) az Alzheimer-kór. A mindennapi funkciókban zavart okozó demenciát az enyhe kognitív zavar stádiuma előzi meg, azt pedig a prodromális szakasz. A demencia okát nem ismerjük, csak kockázati és protektív tényezőkről tudunk. Mivel a tünetek evolúciója éveket-évti­zedeket vesz igénybe, hosszú idő áll rendelkezésre a kockázati tényezők módosítására, a demencia megjelenésének késleltetésére.

Már a demencia kezdetén sérülnek azok a speciális agysejtek, amelyek a tájékozódási képességhez szükségesek.

A washingtoni egyetem kutatói a közelmúltban új vegyületet fejlesztettek ki és teszteltek, melynek segítségével már a preklinikai stádiumban kimutathatóak az Alzheimer-betegségre jellemző fehérjedepozitumok.

A Journal of Parkinson’s Disease-ben megjelent közlemény szerint a nilotinib kedvező agyi változásokat eredményezhet Parkinson betegségben és demenciában.

A neurológia tudománya gyors léptekkel halad egyes – jelenleg még ismeretlen eredetű –betegségek lényegének megfejtése felé. 

A profi jéghokizókban a sport közben történő agyrázkódás akut axonális és asztroglia sérülést okoz, amelyek kimutathatók a vérben levő biomarkerekkel (tau és S-100 kalciumkötő protein B). 

A kontaktsportok során szerzett ismétlődő agyi traumák befolyásolhatják a személyiséget, a hangulatot, az észlelést és a gondolkodási képességeket is.

Nem kezelt betegek liquorában a tau proteinek, az a-synuclein és a béta-amyloid 1-42 (Abéta1-42) szintje összefüggésben áll a korai stádiumú Parkinson-kórral, szemben az egészséges személyekkel.