Dr. Kósa Karolina cikkei

Az egészségműveltség azokat a képességeket foglalja magába, amelyek az egészséggel kapcsolatos alapinformációk befogadásához szükségesek, s meghatározók az egészséggel kapcsolatos döntésekben. Az egészség­fejlesztés, betegségmegelőzés és gyógyítás folyamatában fontos lenne számba venni a célcsoportok egészségműveltségét. Egy nyolc európai or­szágban végzett összehasonlító kutatásban a megkérdezettek tizedének elégtelen, közel felének problémás szintű volt az egészségműveltsége. Hazai adatokkal nem rendelkezünk; sőt az egészségműveltséget jelentő­sen befolyásoló általános szövegértés vizsgálata sem tart számot kutatói (kormányzati) érdeklődésre Magyarországon. Ennek veszélyeire kívánjuk felhívni a szakmai közönség figyelmét.

  A prevenció kategóriái Az 1940-es évek második felében a fejlett országokban már érzékelhető volt az a változás, amely napjainkban olyan jól ismert mindenki számára: a halálozások nagy részéért krónikus betegségek váltak felelőssé, a korábbi századokban oly rettegett fertőző kórokat háttérbe szorítva. E felismerés alapján 1949-ben az Egyesült Államokban megalakult a Krónikus Betegségek Bizottsága (Commission on Chronic Illness), azzal a céllal, hogy elősegítse a krónikus betegségek megelőzését és módosítsa az azokkal kapcsolatos, reménytelenséget sugalló társadalmi attidűdöt. A Bizottság 1952-ben javaslatot tett a betegségmegelőzés osztályozására, két kategória (elsődleges és másodlagos) megkülönböztetésével. A későbbi években a „harmadlagos” prevenció is bekerült az osztályozási rendszerbe. Az eredeti definíció szerint az elsődleges megelőzés a betegség biológiai kialakulása előtt történik, a másodlagos megelőzés a betegség kialakulása után, de még mielőtt szenvedést és károsodást okozna; a harmadlagos megelőzés pedig a károsodás kialakulása után, a további állapotromlást megakadályozandó. A betegségek kialakulásáról szerzett egyre bővebb tudományos adatok fényében azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a betegségek biológiai kezdete időben nehezen behatárolható, ezért a kockázati tényezők elterjedésének megakadályozása is legitim megelőző tevékenység – ez vezetett a primordiális prevenció fogalmának megalkotásához.