Atópiás dermatitisz
Az atópiás dermatitisz vagy ekcéma bőrszárazsággal, erős viszketéssel járó, gyakran fellángoló, idült bőrkiütés, amely sokszor már csecsemőkortól akár évtizedeken át komoly testi-lelki megterhelést jelent az érintetteknek. A bőrgyulladásnak ez a formája környezeti tényezők hatására jelentkezik az arra hajlamos – „atópiás alkatú” – gyermekeken és fiatalokon, de akár felnőttkorban is kialakulhat.
Az atópiás dermatitisz a gyermekek és fiatalok leggyakoribb bőrbetegsége. A fogyasztói társadalmakban a lakosság 5–10%-a hajlamos rá, s a betegség által leginkább sújtott korosztályokban előfordulási aránya meghaladhatja a 15%-ot. Sohasem terjed egyik emberről a másikra, és felnőttkorban magától elmúlhat, de sok esetben a gyerek nem növi ki, és ritkábban bár, de a betegség csak később, tinédzser vagy felnőttkorban is kialakulhat.
Mi okozhat atópiás dermatitiszt? Az atópiás betegségekre (pl. asztma, dermatitisz) örökletesen hajlamos egyének ekcémáját sokféle környezeti tényező válthatja ki. A tünetek fellángolásáért időjárási tényezők, allergiás reakciót keltő anyagok (allergének), a ruházatnak vagy a levegőnek a bőrt irritáló összetevői tehetők felelőssé. Nemritkán étel (pl. tej, tojásfehérje, hal) okozta túlérzékenység van a tünetek hátterében. Árthat a betegeknek a szennyezett levegő, a dohányzás és a stressz. Melyek a betegség tünetei? Az atópiás dermatitisz fő tünete viszketéssel és bőrszárazsággal járó bőrkiütés. A betegség csecsemőkori formája sokszor az arcon okoz hámló és nedvedző vöröses foltokat. Később főként a könyökhajlat, a térdhajlat és egyéb hajlatok válnak ekcémássá, majd a betegség kiterjedhet a tenyérre, talpra és a végtagok többi részére. Az atópiás dermatitisz kórisméjét laboratóriumi vizsgálatokkal – a fehérvérsejtek egyik típusának számlálásával és az IgE típusú antitesteknek a vérből történő meghatározásával – lehet megerősíteni. Hogyan kezelhető az atópiás dermatitisz? Olykor elegendő kerülni a tünetek fellángolását kiváltó környezeti tényezőket (az allergéneket tartalmazó táplálékok fogyasztását, a bőrt dörzsölő ruházat viselését, a bőrt szárító tisztálkodószerek használatát) és hidratáló krém rendszeres alkalmazásával puhítani az érintett bőrfelületet. Máskor gyógyszerre is szükség van. A viszketés csillapítására antihisztamin készítményeket használnak. A gyulladásos tünetek leghatásosabb ellenszerei a szteroidos krémek, kenőcsök – e nem teljesen veszélytelen készítmények akkor okozhatnak komolyabb mellékhatásokat, ha nagy bőrfelületet kell velük hosszú ideig kezelni. Hasznosak lehetnek még az immunrendszer működését módosító (immunmoduláns) helyi készítmények, a fürdőkúrák és a fénykezelés.
Néhány éve forradalmian új terápiás lehetőségek jelentek meg az atópiás dermatitisz kezelésében. A biológiai terápia és a Janus-kináz-gátlók a gyógyszerek olyan új generációját képviselik, amely középsúlyos és súlyos AD-s betegek számára a viszketés gyors enyhítésével és a bőr feltisztulásával jelentős életminőségbeli javulást jelenthetnek.
Fontos, hogy a beteg, a szülő részletes tájékoztatást kapjon a teendőkről a gyermekgyógyásztól és a bőrgyógyásztól, s pontosan kövesse a szakemberek tanácsát.
EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.