A COPD súlyosbodásának osztályozása előrejelzi a prognózist

A krónikus obstruktív tüdőbetegség súlyosbodásában (ECOPD) szenvedő felnőtteknél, akiknek az állapotát a római kritériumok alapján súlyosnak minősítették, 1 év múlva nagyobb volt a halálozás kockázata, mint azoknál, akiket mérsékelt vagy enyhe betegségbe soroltak, állapította meg Dr. Ernesto Crisafulli és munkatársai, a Veronai Egyetem és az olaszországi Veronai Azienda Ospedaliera Universitaria Integrata Klinikai Intézet munkatársai több mint 300 személy adatai alapján.

Az ECOPD-ben szenvedő betegek prognózisának előrejelzése érdekében egy szakértői csoport az ECOPD definícióját egy új, római definíciónak nevezett súlyossági osztályozással frissítette. Ez az új osztályozási rendszer az ECOPD-t több objektív és a betegséggel kapcsolatos szempont alapján enyhe, közepes vagy súlyos fokozatba sorolja. A római kritériumok klinikai hasznosságára vonatkozó adatok azonban a szerzők szerint egyelőre korlátozottak.

A Chest című folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók 347 ECOPD-vel kórházba került felnőttet retrospektív módon kategorizáltak az enyhe, közepesen súlyos és súlyos római súlyossági osztályozás alapján. A besorolást a kiindulási, klinikai és mikrobiológiai tényezők, valamint a gázelemzés és a laboratóriumi változók alapján végezték, miközben áttekintették a kórházi tartózkodás hosszára és a halálozásra vonatkozó adatokat is (a kórházi tartózkodás illetve az azt követő 6 hónaptól 3 évig tartó időszakban).

A betegek mintegy harmadának (39%) állapotát enyhe, 31%-ának közepesen súlyos, 30%-ának pedig súlyosnak minősítették. Összességében a súlyos betegségben szenvedő betegek esetében a kórházi tartózkodás jelentősen hosszabb volt, bár a kórházi halálozás mindhárom csoportban hasonló volt.

A súlyos betegségnek minősített betegek prognózisa is rosszabb volt minden követési időpontban, és a súlyos besorolás szignifikánsan összefüggött az 1 éves és a 3 éves kumulatív túléléssel (Gehan-Breslow-Wilson-teszt, P = 0,032, illetve P = 0,004). A többváltozós elemzésben a halálozás kockázata az 1. évben szignifikánsan magasabb volt a súlyos vagy közepesen súlyosnak minősített betegeknél (hazard ratio [HR], 1,99, illetve 1,47), mint az enyhének minősítetteknél. A halálozási kockázat szintén magasabb volt a 80 éves és idősebb betegek, valamint a hosszú távú oxigénterápiára szorulók vagy az ECOPD-epizódok kórtörténetében szereplő betegek körében. A 25-29 kg/m² közötti testtömegindex alacsonyabb kockázattal járt együtt.

A vizsgálatot korlátozó tényezői közé tartozott, hogy a római osztályozásban a nehézlégzés érzékelését más objektív mérőszámokkal helyettesítették. További probléma a retrospektív tervezés, a kis mintanagyság, az egyetlen központból származó adatok felhasználása és a halálozási okokra vonatkozó adatok hiánya és a nők alulreprezentáltsága.

Az eredmények azt sugallják, hogy a római osztályozás lehetővé teszi a rosszabb prognózisú ECOPD-s betegek hatékony azonosítását, ily módon segíthet a betegség kezelésének irányításában célzott beavatkozások és személyre szabott gondozási programok.

Forrás:

Crisafulli E, Sartori G, Huerta A et al: Association between Rome classification among hospitalised patients with chronic obstructive pulmonary disease exacerbations and short and intermediate-term outcomes. Chest,July 26, 2023. DOI:https://doi.org/10.1016/j.chest.2023.07.021