A folsav csökentheti a peszticidek okozta autizmus kockázatát

Az Environmental Health Perspectives című lapban nyilvánosságra hozott vizsgálatban a napi legalább 800 mikrogrammos adagban szedett folsav szignifikánsan csökkentette az autizmus spektrumzavar (ASD, autism spectrum disorder) előfordulását – ez még azon nők esetében is igaz volt, akik fokozottan ki voltak téve a háztartási vagy mezőgazdasági peszticidek expozíciójának.

„Azt találtuk, hogy ha az anya folsavat szed a fogamzás körüli időszakban, ezzel a peszticidek káros hatásai enyhíthetők – magyarázza dr. Rebecca J. Schmidt, a közlemény első szerzője. − Az anyáknak arra kell törekedniük, hogy kerüljék a peszticideket. Ha azonban a mezőgazdaság közelében élnek, ahol a peszticidek hatása megkerülhetetlen, akkor a peszticidek hatásának enyhítése lehet a járható út.”

A közleményben a Childhood Autism Risks from Genetics and the Environment (CHARGE) adatait hozták nyilvánosságra, melyben 296, 2 és 5 év közötti, ASD-vel diagnosztizált gyermek, valamint 220, tipikusan fejlődő gyermek adatait dolgozták fel. A nőktől személyes interjúk során tudakolták meg a terhesség alatti peszticidexpozíció tényét és mértékét, valamint folsav- és B-vitamin-bevitelüket.

Azt találták, hogy azoknál az anyáknál, akik napi 800 mikrogrammnál kevesebb folsavat szedtek, és háztartási peszticidexpozíciónak voltak kitéve, jóval nagyobb volt annak esélye, hogy gyermeküknél később ASD-t diagnosztizálnak, mint azoknál a nőknél, akik a fogamzás körüli időben napi 800 mikrogrammnál nagyobb folsavpótlásban részesültek, illetve nem voltak kitéve peszticidek hatásának. Ismétlődő expozíció esetén a kockázat is fokozott. Ugyancsak nagyobbnak bizonyult a becsült kockázat azon nők esetében, akiknek folsavbevitelük alacsony volt, és a fogamzás előtti és utáni 3-3 hónap által alkotott időablakban mezőgazdasági peszticidek hatásainak voltak kitéve.

„A medián alatti folsavbevitel és a peszticidexpozíció az autizmus nagyobb rizikójával társult, mint az alacsony folsavbevitel vagy a peszticidexpozíció önmagában – magyarázza dr. Schmidt. − A legnagyobb veszélyben azok az anyák vannak, akiknél az expozíció rendszeresen érvényesül.”

Bár a folsav csökkenti az autizmus előfordulásának esélyét, azonban a kockázatot nem képes teljesen kiküszöbölni. Éppen ezért a szerzők azt javasolják a nőknek, hogy terhességük alatt kerüljék a krónikus peszticidexpozíciót. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy esetkontroll-vizsgálatról van szó, melyben az adatgyűjtés a résztvevők memóriáján alapult. A most közzétett adatok mindazonáltal nagyobb vizsgálatot indokolnak a mostani eredmények validálása céljából. A szerzők ezen túlmenően tisztázni szeretnék a folsav potenciális protektív hatásai mögött álló mechanizmusokat is.

„A folsav kritikus szerepet játszik a DNS-metilációban (azaz abban a folyamatban, mely a géneket be- és kikapcsolja), valamint a DNS-repairben és -szintézisben – mondja a vizsgálat vezetője. − Ennek különös jelentősége van a gyors növekedéssel jellemezhető periódusokban, amikor nagy az osztódó sejtek száma – és pontosan ez a helyzet a fejlődő magzat szervezetében. Folsavpótlással talán támogathatók ezek a genetikai funkciók.”