A folsav csökkentheti a gyermekkori vese- és agytumorok előfordulását

Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága 1998 óta teszi kötelezővé az élelmiszerek folsavval való dúsítását, mivel a korábbi vizsgálatok eredményei azt jelezték, hogy a prenatális folsavhatás jelentősen képes csökkenteni a velőcső-záródási rendellenességek előfordulását.

Kimberly J. Johnson, a Brown School at Washington University docense szerint: „Mind ez idáig vizsgálatunk a legszélesebb körű kutatás volt, mely azt igazolta, hogy a folsavdúsítás bizonyos típusú gyermekkori daganatok incidenciáját is csökkentette az Egyesült Államokban.”

Következtetésüket arra alapozták, hogy összehasonlították a gyermekkori rákbetegség előfordulását a folsavdúsítás kötelező bevezetése előtti és utáni időszakban. „A statisztikák azt mutatják, hogy a Wilms-tumor előfordulási gyakorisága 1986 és 1997 között emelkedett, majd csökkent. Ez azért érdekes jelenség, mert a csökkenő tendencia kezdete éppen egybeesik a folsavdúsítás kötelezővé tételének időpontjával” – emeli ki Johnson.

A PNET incidenciája 1986 és 1993 között emelkedett, majd csökkent. A változás görbéje nem fedi ugyan teljesen pontosan a folsavdúsítás bevezetését, de nagyon szépen egybeesik azzal az 1992-es ajánlással, mely szerint minden várandós nőnek napi 400 mikrogramm folsavat kellene fogyasztania.

A munkacsoport most a National Cancer Institute Surveillance, Epidemiology and the End Results Program (SEER) elnevezésű kutatásának adatait elemezték, mely adatokat szolgáltatott az Egyesült Államokban 1973 óta előfordult rosszindulatú daganatokról, ezen belül is 8829 gyermekkori tumoros esetről, négyéves kortól kezdve.

A kutatás vezetője szerint a gyermekkori Wilms-tumor és a PNET incidenciájának csökkenését számtalan adatelemzés igazolta. Ezek közül fontos kiemelni, hogy a Wilms-tumorok számának csökkenését a kanadai Ontarióban végzett kisebb vizsgálat is jelezte, melynek eredményeit 2011-ben hozták nyilvánosságra. Johnson hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a mostani eredmények megerősítésére, illetve a feltárt kapcsolat esetleges egyéb magyarázatának kizárására további kutatások szükségesek.

Johnson szerint az újszülötteknél előforduló velőcső-záródási zavarok megelőzése céljából folsavdúsítást alkalmazó vagy fontolgató államoknak számításba kellene venniük azt az eshetőséget is, hogy a nagyobb folsavtartalom potenciális ártalmakat is rejthet magában, mint amilyen lehet például az új rosszindulatú daganatok vagy rákelőző elváltozások incidenciájának emelkedése. A most közzétett vizsgálat eredményeinek birtokában azonban a kutatás vezetője ezt mondja: „Itt most azt bizonyítottuk be, hogy a folsavval történő dúsítás hatására valószínűleg nem növekszik meg a gyermekkori rákok előfordulási aránya, ez pedig mindenképpen jó hír.”